Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
1605. szám. 83 választást sokakra nézve megnehezíti, sőt majdnem lehetetlenné teszi s a vesztegetésekre bő alkalmat szolgáltat, határozottan parancsolja; harmadszor: a választókerületeket, mindamellett, hogy különösen Erdélyben már eredetileg igazságtalan alapon voltak beosztva és hogy a változott népességi viszonyok azok revizióját Magyarországon is követelik, úgyszólván, változatlanul föntartja; negyedszer: az inkompatibilitás iránt nem rendelkezik, vagyis a kormány szolgálatában álló vagy attól egyébként függő egyéneket a képviselői tiszttől el nem zárja; végre ötödször : a vesztegetések és a választásoknál előforduló egyéb visszaélések megbüntetéséről nem gondoskodik ; mondia ki a Ház, hogy a jelen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás . alapjául el nem fogadja és utasítsa a belügyminisztert, hogy más törvényjavaslatot készítsen haladéktalanul, úgy hogy még az a jelen ülésszak alatt tárgyaltathassék és törvény erejére emeltethessék, a következő elvek alapján: a) általános választási jog; b) titkos szavazás ; c < választókerületeknek a népesSég aránya szerinti igazságos felosztása; d) a kormány szolgálatéiban éilló vagy attól t(igébként függő egyéneknek a képviselői tisztből kizárása; végre e) a vesztegetések es a választásoknál egyéb előforduló visszaélései; szigorú megbüntetése.« Beszédét a következő szavakkal fejezte 1< •Báimi legyen is határozati javaslatunk sorsa: meg vagyok győződve, hogy az általáno 0 szavazat jog a mull napok alatt a magyar földbe beültettetett és azt ezentúl kiirtani a magyar talajról nem fog sikerülni. Ápolni fogjuk azt gondos kezekkel, míglen , erős, terebélyes tölgy leszen belőle, melynek árnyékában a haza minden gyermeke, születés, birtok, vallás és nemzetiségi különbség nélkül oltalmat, enyhet és boldogságot találjon.« A balközép, határozati javaslatát Tisza Kálmán terjesztette elő. A határozati javaslat a következő : »Indítvány. Miután a választási törvények módosításáról és pótlásáról szóló törvényjavaslat meghagyja eddigi választási törvényeink leglényegesebb hiányát, jelesen: a) meghagyja Erdélyben az igazságtalan, a Magj-arország igen nagy részében meglévőnél magasabb cenzust; b) meghagyja ugyanott a képviselőknek kerületek helyett hatóságonkinti választását; c) meghagyja azon indokolatlan anomáliát, amely Erdélyben a választási jogosultság felosztásában van : lévén 2.500 lelket számító város, mely épen úgy két képviselőt választ, mint más 200.000-nél több lakossal bíró törvényhatóság ; d) meghagyja Magyarországon a kis- és nagyközségeket, illetőleg a földbirtokhoz kötött cenzust, mely természeténél fogva igazságtalan, retrográd irányú s ma mar a: általános teherviselés mellett semmihpen nem igazolható: miután míg tisztábban kifejezni, megmagyarázni állítja a választói jogosulság föltételeit, addig valóságban különösen a kisebb földbirtokosokat s a szegényebb iparosokat illetőleg a cenzust tetemes fenehmeli s ezéiltal igen sokakat megfoszt a választói jogosultságtól : miután ahelyett, hogy megszüntetné a félremagyarázásokat s az azokból eredő zavarokat: az elenyésztetert félreértések helyett zavaros szerkezete folvtán még nagyobbakat előidézni Ígérkezik; miután anélkül, hogy az adatok előterjesztetnének, kielégítő, állandóságra jogosult választási törvényt alkotni nem lehet, a választási törvénynek minduntalan változtatása pedig a leghelytelenebb eljárás : íi*
