Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
1605. szám. 75 mennyel számították ki a nagyobb városok lakosságát. Olgyay Titusz, Pozsony[tietcve követe a javaslat tárgyalásánál a kerületi ülésen nyíltan kimondotta, hogy statisztikai adatok hiánya miatt nem lehet a reformot jobban kifejleszteni, azt mondván a javaslatról: *Ez csak próba, mert statisztikai adatok nélkül, gondolomra készült « • .-. Az alsótábla úgy kerületi, mint országos üléseinek tárgyalásain végigvonul az a gondolat, hogy csak ideiglenes rendelkezésről van szó. Ebben találnak megnyugvást azok, akik már akkor az általános választójogot sürgették. Az általános választójog hívei főleg a javaslat 1 §-ánál, amely a megyékben és a szabad kerületekben régi jogon szavazókról rendelkezik, fejtették ki nézeteiket. A kerületi ülésen Kulinyi Ferencz a nemesek és a polgárok egyenlőségét követeli. Az 1. §. szerint, amely 8 nemes embertől nem kíván a választóioghoz további minősítést, kell megszerkesztenünk a 2. fc-t is. »A választási jog — úgymond — természetadta jog, valamint a megválasztás alapja nem lehet más, mint bizodalom. De ha értelmiséget kívánunk is e jog gyakorlatára, a magyar nemzet minden osztályai bírnak annyi értelmiséggel, 'hogy felfogják a szabadság lényegét. Mutatják ezt az eddigi események, íme, a magvar nép az átalakulást lelkesülve fogadta és rendbontásra nem vetemedett. Rövidem válasszon a nép is, mint a nemes ember.« A kerületi ülésen Madarász László is az általános választójogot követeli: -Cenzus mellett nem lehet egvenlőség * Az emberi fej mellé csak a függetlent és az életkort kívánja kvalifikációul. »A polgári társulatban az egyéneket, az embert kell képviselni, nem pedig az ökröket, barmokat, földeket*. Amidőn az országos ülésen az általános választójog újra szóba kerül, hangsúlyozza, hogy csak ideiglenesen nyugodtak bele a cenzusos választójogba: »Ugy hiszem, most időközileg rendelkezünk, meg lévén győződve, hogy e téren meg nem állhat a Ház, mert felteszem a jövő törvényhozásról, miszerint ki fogja vívni az emberek jogait.« Lónyay Gabor a kerületi ülésen általános választójogot kívánt kétíokú szavazással Az aggodalmaskodókkal szembeszegezi ezt a kijelentését: >A veszély nem azoktól ,ön, akik a jogok akorlatába to aek, hanem ellenkezőleg azoktól, akik abból kizáratnak« Vérezel Miklós Baranya vármegye követe ugyancsak a nemesek kivételes valasxiójoga ellen szóíal fel a kerületi ülésen: »A .jelen mozgalmak devise-«' jogegyenlőség és azért nemes és nem nemes között a jog gyakorist ára nézve különbséget nem akar és a jogot minél szélesebb alapra akarja fektetni.« A kerületi ülésen felszólaltak olyan követek is, akik bár nem állottak az általános választójog alapján, mégis kifogást tettek a nemesek külön kellékhez nem kötött választójoga ellen. így Szentkirályi Móric, Pesteo-ve követe, és Tóth Lőrinc. Szentkirályi Móric a kerületi ülésen szintén hansoztatja, bogy »a jelen korszakot csak átmenetinek tekinti és meggyőződése ellenere "áll reá, hogy az 1. §, megmaradjon.« A 48-as törvény tárgyalásaiból világos, bogy a törvény tulajdonképen k »mDiH'misszum eredménye a hazafias konzervativ es a hazafias demokratikus ' -ánv követői között, akik »'gyek voltak az alapeszmében : a független felelős ' isztérium és a népképviseleti alkotmány biztosításában. Világosan kifejti szempontok;' /<//, Lajos »Visszapillantás 48-ra • cím alatt 1871. január 12-ikén kelt levelében (Kossuth Lajos Iratai VIII. kötet 331-3-L9. 1.): »Részletek tekintetében a 48-iki niü sem nem teljes, sem nem tökéletes.<. '/Némely ki »shez melyek a demokráciái átalakulás logikai következményei, még csak nem'is nyúlt a 48-iki törvényhozás.. Kifejti, hogy mi voit e fogyatéknak az oka: 10'
