Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
1605. szám. . 2L~> azon méltán kifogás alá esö jelenlegi állapot megszüntetésére, hogy külföldiek is be kerültek a választók névjegyzékébe. A magyar állampolgárság igazolását a törvényjavaslat azzal kívánja megkönnyíteni, hogy e kellék igazolására bármely közokirat használható, amely a kellék fenforgására nézve megfelelő adatot tartalmaz. Esetleges kétségek elhárítása végett azonban szükséges volt a törvényjavaslatban utalni arra a jelenleg hatályos általános szabályra, amely szerint a vitás állampolgárságot csak a belügyminiszter által kiállított bizonyítvány dönti el. A 20. §-hoz. A 20. §. az írni és olvasni tudás kellékének igazolásáról rendelkezik. Az 1913 : XIV. t.-cikk rendelkezései szerint az írni és olvasni tudást vagy az összeíró küldöttség vagy pedig az elsőfokú közigazgatási hatóság kebelében e célra szervezett állandó bizottság előtt lehetett igazolni 50, és 51. §.) Emellett a törvény meghatározta, hogy kikre nézve kell az írni és olvasni tudás igazolását mellőzni. Ez áll nevezetesen a törvény szerint azokra, akiknek oly állásuk vagy foglalkozásuk van vagy volt. amely a törvény által iskolai képzettséghez van kötve vagy volt kötve akkor, amidőn az illető az állást betöltötte vagy a foglalkozást folytatta, továbbá azokra nézve is, akik foglalkozásuk természeténéi fogva, bár az törvényes minősítéshez nincs kötve, az írni és olvasni tudást nem nélkülözhetik. Alapos kétség hiányában nem kell a törvény szerint az írni és olvasni tudás bizonyt! azoktól sem megkívánni, akik valamely magyarországi elemi népiskola negyedik osztályának vagy az Országos Közművelődési Tanájs által az írás és olvasás elsajátítása céljából felnőttek számára rendezett tanfolyamnak sikeres elvégzését megfelelően igazolták. A törvényjavaslat az írni és olvasni tudás kellékének az összeíró küldöttség előtt való igazolását fcntartotta. A törvényjavaslatnak erre vonatkozó rendelkezései az 1913 : XIV. t.-cikknek hasonló tárgyú rendelkezéseivel szemben csupán a következő, a lényeget nem érintő eltéréseket tüntetik fel. A törvényjavaslat 60. §-ában foglalt rendelkezés következtében minden összeíró küldöttségnél elemi népiskolai tanító fog közreműködni ; az ő feladata lesz az olvasni tudás igazolására használt szöveg kijelölése és az írni tudás igazolása céljából a szövegnek tollbamondása. E tennivalóknak tanibízásával a törvényjavaslat az igazolás szakszerűségét és ezzel kapcsolatban annak pártatlanságát kívánja biztosítani. Az 1913 : XIV. t.-c. 50. >-a szerint az olvasás és a tollbamondás céljára rendszerint az elemi népiskolák hatodik osztályának számára engedélyezett valamely olvasókönyvet kell használni. Ezzel szemben a törvényjavaslat szerint a most említett célra úgy a magyar államnyelven, mint az országban tömegesen használt más nyelveken oly könyv fog készülni, amely a leinőtt lakosság szempontjából fontos alkotmányjogi és gazdasági ismereteket tartalmazza. Ezen újítás kulturális jelentőségéről az Altalános indokolásba]) (1. 62. lap) már említés történt. Az írni és olvasni tudásnak az összeíró küldöttség előtt nagyobb számban történt igazolása esetében ugyanegy szövegnek használata az igazolás komolyságát veszélyezteti annak következtében, hogy az ismertté váló szöveget az igazolásra jelentkezők könyv nélkül is megtanulhatják éa annak leírását — különösen, ha a szöveg kisebb terjedelmű — begyakorolhatják. A
