Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
12 t 1605 szám Am lia tehát a háború alatt, 1916. októbere óta behatóan foglalkozik a a választójog kiterjesztésével s a társadalom átalakulásának megfelelő korszakos reformmal készül a jövő feladataira. Vezetőférfiai a nagy választójogi reformban a belső béke és az alkotó munka biztosítékát látják. Nézeteiket mintegy összefoglalják Cavi szavai: »AJS új rétegek bevonulása a választójogba: megnyugvás és egyensúly. Az államot megmenti a polgári társadalom belső viszéilyaitól és a trón erejét növeli*. A háború átalakító ereje a semleges államokra sem maradt hatás nélkül. Az idők komolysága ezeknek az államoknak társadalmát is új feladatok elé állította, érettségüket fokozta s a társadalmi munka megoszlásában náluk is változó elhelyezkedésre adott alkalmat. Dánia, amelynek választójoga már a háború előtt is a tiszta általános választójog alapján épült fel, a háború, hatása alatt ősi intézményekkel szakított. Ellejtette a 30 éves korhatárt és fokozatos megvalósítás mellett *2~) évre szállította le. Eltörölte azt, a dán hagyományokban mélyen gyökerező kizáró okot, hogy a házi alkalmazott (cseléd), ha nincs külön háztartása, nem lehet a választójog részese. Eltörölte az ősi nyílt szavazást és helyébe szigorú biztosítékokkal körülvett titkos szavazást léptetett. Ezenfelül és mindezek betetőzésére megtette még azt a bátor lépést, hogy a férfiak választó* jogárai teljesen azonos feltételek mellett általános választójogot adott ;i nőknek is. Norvégiában is már a világháború korszakába esik az 1915 évi augusztus hó 18-án kelt új választójogi törvény megalkotása. Norvégiának már 1898. éta megvolt tiszta általános választójoga. Ezt 1907-ben kibővítette a nők választójogával, de nekik nem adott általános választójogot, hanem tőlük városokban 400, kisebb községekben 300 korona megadóztatott jövedelem cenzusát követelte meg. Az 1915. augusztus 18 án kelt törvény ezt a cenzust eltörli, és az általános választójogot kiterjeszti a nőkre is. Ez a törvén}' is, épúgy. mint az angol javaslat, a távollevő választók szavazásának kérdését is szabályozza Hollandiában a háború alatt győzött a tiszta általános választójog. A holland választójog fejlődése sokban hasonlít az angolhoz. Ez a választójog is tolcg az önállóság cenzusát kutatta, és itt i^. miként Angliában, korszakonkint ismétlődött a jogkiterjesztés munkája. Az 1848. évi választójogot előbb 1887-ben reformálták, a választók számát 135.000-ről 350.000-re emelve fel, majd 1896-ban, amikor újra megkétszerezték az addigi választók számát. Az 11>17 május 18-ról kelt alkotmánymódosító alaptörvény és az ugyanazon a napon kelt választójogi törvény eltörli a sok mindenféle különleges kellék igazolásához kötött választójogot, és általános választójogot ad minden 25 éves németalföldi férfinak. Az alkotmánymódosító alaptörvény szerint külön Tény választójogot adhat a nőknek is, tőlük külön kellékeket is követelhet, de nem vagyon vagy birtok alapján. Ilyen külön törvény eddig nem keletkezett. Ellenben az új választójogi törvény már megadta a nőknek a passzii választójogot, mert kifejezetten eltörölte azt a szakaszt, aniely a választhatósághoz férfinemet kíván meg. A holland alkotmány szerint minden alkotmányt módosító törvényt az országgyűlésnek másodízben is meg kell szavaznia. A választójogi törvényt az új országgyűlés második kamarája már másodízben is elfogadM. Ha mar most e felsorolás után teljesen kibontakozik előttünk annak a képe, miként vitte előbbre a háború mindenütt a választójogot, nem fogjuk tObbé meglepőnek vagy csodálatosnak találni, hogy nálunk is a háború
