Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
120 L605. szám. mondotta ugyan, hogy az elemi népiskolai 6. osztály sikeres elvégzésének és az írni és olvasni tudásnak bizonyítását mellőzni kell azokra nézve, akiknek oly adásuk vagy foglalkozásuk van vagy volt, amely a törvény által iskolai képzettséghez van kötve vagy volt k<Uve akkor, amidőn az illető az állást betöltötte vagy a foglalkozást folytatta, továbbá, hogy az írni és olvasni tudás bizonyítását mellőzni kell ezenfelül azokra nézve is, akik foglalkozásuk természeténél fogva — bár az törvényes minősítéshez nincs kötve — az írni és olvasni tudást nem nélkülözhetik. A tényleges helyzet azonban az volt, hogy míg az 1S74. évi XXXIII. t.-c. szerint a cenzus-választók az adófőkönyvben, illetőleg az adókivetési lajstromban összeállított adatok alapján hivatalból belekerültek a névjegyzékekbe, addig most a 6. elemi népiskolai osztály végzésének és az írni és olvasni tudásnak kikötése után az említett csoportokra nézve is az összeíró küldöttség határozatától függött, hogy közülük kik kerüljenek be a választói névjegyzékekbe. Hiányzott ugyanis a törvényben azoknak a csoportoknak határozott megjelölése, amelyeknél a 6. elemi népiskolai osztály végzése vagy az írni és olvasni tudás kellékének fenforgását vélelmezni s e kellékek igazolását mellőzni kell. Az ipari munkások is legnagyobb részben jelentkezésre voltak utalva, úgyszintén a magánszolgálatban álló alkalmazottak is. Megbízható, mert hivatalból történő összeírás tulajdonképen csakis a hivataloknál alkalmazott választójogosultakra vonatkozólag volt lehetséges. (55. §. 3. bekezdés.) Már pedig világos, hogy a megadott anyagi választójogot csak az teszi hatálvossá, ha olyan választói összeírást szervezünk, amelv lehetővé teszi, hogy a választók különösebb utánjárás nélkül, lehetőleg mindannyian hivatalból, úgyszólván az állam kényszerítő erejével kerüljenek be a névjegyzékbe. VII. A választojog gyökeres reformjának szükségessége. Az U«13. évi XÍV. t.-c. alapján első ízben teljesített összeírás utolsó napjai mar belenyúltak a háborúba A nemzeti erőgyűjtés és erőkifejtés a honvédelemnek szentelte minden figyelmét és egyelőre leszorította a napirendről a választójog kérdését. De amint a háború volt az, amely elnémí totta a -ztójog hangos követeléset, viszont a háború tanulságai minden előző mozgalmat túlszárnyaló erővel támasztották fel a nemzet minden rétegére kiterjedő választójogi reform vágyát. Nem izolált magyar jelenség ez. A külföldi államokban, barátságos, elk és neutrális országokban egyaránt a háború veti tel a választójog kitelje iek gondolatát. A szövetséges Németbirodahm képviselete tiszta általános választójogon épült fel E választójog mögött messze elmaradt Poroszország három-osztálvíendszere és kétfokú szavazáson alapuló általános választójoga Ezt a három-osztály-rendsz<-rt az 1849. évi alkotmánykontliktus teremtette meg, amely eltörölte az 1848. évi alkotmány egyenlő általános választójogát és lig gyakorlatban volt titkos szavazást. Azóta a három-osztály-rendsi melynek torz eredményei egyre élesebben mutatkoztak, átment ugyan kisebb toldozó módosításokon, de magához a rendszerhez a konzervatív irány szilárdan zkodott és abban a porosz rend és fegyelem szükséges védelmét lát' '.ország most a háború alatt arra készül, hogy rombadüntse a három-osztály-rei t. 1017. évi április hó 7-én a ném< zár és
