Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

LM 1605. szám természet elég uagy arisztokrata, amikor a szegény embert hamarább megöli, mint a vagyonost. És ezt a keserves bajt azzal tetézni, hogy kétféle korhatárral rövidítjük meg a választojogosaltság elveit, nem lehet, és ebből az igazságtalanságból alkotmány biztosítékot esi nálni nem szabad« De észrevette a 30 éves korhatárnak ezt a munkáselienes hatását maga Ti^za István gróf is. Már L917. június 2-iki beszédében kijelenti, hogy: »Az igazságnak teszünk eleget, In az ipari munkásokra nézVJ alacsonyabb korhatárt állapítunk meg.« Annyira kívánja leszállítani számukra a korhatárt, hogy közülük is ugyanazt a hányadot zárja ki a L0 éves 'korhatár, mint a többi társadalmi osztály átlagából Ez a baj helyes felismerése, de nem kellő orvoslása. Nem lehet különböző osztályok számára különböző korhatárokat megállapítani Az ilyen intézkedés fonákságokat eredményezne. Az élet tartama különben is nemik az ipari munkásságnál, hanem a társadalom egyéb munkás tagjainál, sot a 11 m k oldái

s tehát csak az. hogj dis irányzata <'s Igbnn is li n\ eges« n A t; -«m belső < antis tályt sebb videbb. A helyes megtpítunk meg, amelynek ilyen tatása nem lehet. Egyébként a _ 1 éven felül levő nagyobb a polgárság ar nva, mint a munkásoszegszokott rendje pedig a polgárság o polgárságnál is i'van korhatárt á

1 kiLnyszóma mellett is biztosítja a társadalom polgári jellegét. Otyan igazság ez. amelyet Beöthy Ödön mir 1843ban o tott, amidün kimondta: Mindenki természeti ösztönénél íogva szereti az élet megszokott kényelmeit az azokat biztosító társadalmi rendet. A nép ; inéi fogva nem hajlandó a forrongásra. Minthogy az 1913 évi XIV. t-e. indokolása a 30 éves korhatárt nemzeti gondolatnak t Ttja, érdekes lesz ha megvizsgáljuk a polgárság ós a munkáság arányszámait a különböző anyanyelvű 24, illetőleg 30 éven télül levő íerfiak között. Az erre vonatkozó adatokat az alább közölt 4. és 5. láz ltok mutatják : 1. Az ös>z«-> 24 és SO éven felül levő magyar honos férfinépesség megoszlása anyanyelv, társadalmi osztályok és foglalkozás szerint (írni-olvasni tudók és analfabéták együtta Foglalkozási csoport -.termelés It. Báoyáa kedelem, kozk III. Közszolgálat és szabad íoglalkoz.iIV. Egyéb és ismeretlen foglili . . . I -Ï -jn . . I. Őstermelés . II. Bányászat, ipar, kereskedelem, közlekedés . t és szabad foglalkozások^ : . rétien foglalkoza- /•. . var anyanyelvű polgár szám munkás Nem magyar anyán, polgár szaiii muriké \/. ~2\ évea felül levő férfl-sépességből : Jő 1.1_«3 0 I . 1 -ó OÓ .1 1 t t> -• ö " 100.12 102.3

96 57 l 49Ti '•* l,l30.56tt 4S -^ 2.337329^,189.4: \ 1.914.019 Az 5S8WM 80 éven felül levő férfi népességitől : 575.07 I 5| 1.074.1. 8 32 4Í 1,1 91< 143.153J 18.818.54l| 15.4 i r>-.\ 179

.210 82.0! B6-519I44-fi 470.251 172.3534 251 I 534.744 619 8*3 158.2( 4 54S 855475 45S 1,879.0891,012 145.54 •2 45-7 19*8