Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

lGOő. szám. 115 B. \z irni-olvasni tudó U és 30 éven felül levő magyar honos férfinépesség megoszlása anyanyelv, társadalmi osztályok és foglalkozás szerint. Foglalkozási csoport Magyar anyanyelvű polgár munkás Z i Nem magyar anyanyelvű polgár o/o munkás szám °/° I. Őstermelés II. Bányászat, ipar, kereskedelem, közlekedés . III. Közszolgálat és szabad foglalkozások . . IV. Egyéb és ismeretlen foglalkozások . . . . • I—

IV. Összesen . . I. Őstermelés II. Bányászat, ipar, kereskedelem, közlekedés . III. Közszolgálat és szabad foglalkozások IV. Bgyéb és ismeretlen foglalkozások . . . . I—

IV. Összesen . . Az irni-olvasni tu<ló 575.170 5801417.132 42 0j 305.924; 4681348.109 100.923 72-ü 71.201 'if:* 38.170 27** 48.840140-7 24 éven 092.3081 ( 54.033 139.0-3 120.011 l,05j.224 55^852.231 U'l 1,905.475 Az irni-olvasni tudó felül levő 533.207 72' 138.123 50 18-818 6242.234 58férfinépességből 203.567 27 (J 13G.734 49b 11.428 37-í «j| 29.441 41-1 730.774 274.857 30.246J 71.«751 479.237 60*0" 312.12 I I 254.569 52a|232.07G 17-Ï 75.í»08 70fl 67.316 •0 58'$[ 31.63: 29-lJ 3«. 158 34 611.987\41-A 1.489.017 30 éven 48H.645 107.54 103.4', 4 -•$381.170 34-L] 1,113.552 felül levő férfinépességből: : 74-lj 150.769 25'SJ 115.835 55$ 94.041 44-sj 209.876 14.412159-tf 10.0O5 41 d 24.417 41.006 65-li 21.972134-a| 62.978! 602.119 68-9,24 Kitűnik a 4 és 5. sz. táblázatokból, hogy míg az összes 24 oven leiül levő magyar anyanyelvű férfiakból csak 51 6> a polgár és 48 4' o a munkás, s a 30 éven felül levőkből 54-5« o polgár és 44 5'» o a munkás addig a nem magyar anyanyelvű 24 éven felül levő férfiaknak 62 r'o-a d etoleg a 30 oven télül levőknek 64-3« o-a tartózd, a polgársághoz es csak 37í>, illetőleg 3o 7°/0-a a munkássághoz Kitűnik továbbá, hogy az írni-olvasni tudó magyar anyanyelvű férfinépességből a 24 éven felül levőknél 55 3> tartozik a polgársághoz, 44-v o a munkássághoz, a 30 éven felül levőknél pedig 58 0 oa polgársághoz és 4M« /o a munkássághoz. Ezzel szemben a nem magyar anyanyel

.vu írni-olvasni tudok közßtt a 24 éven felül levőknél a polgárság aránya mar 6oS»o, szemben a munkásság 34-2'>oos arányával, a 30 éven elül levőknél pedig a polgárság arányszáma 68 5> s a munkásságé csak 31 5*0. A magyar anyanyelvűek társadalma tehát demokratikusabb összetételű, mint a nem magyar anyanyelvűéké; nagyobb benne a munkásság aránya s így ha a 24 éves korhatár a" 30 éves korhatárral szemben némi csekély mértékben kedvez is a munkásosztálynak, egyúttal kedvez a magyar anyanyelvűek arányának is; e viszont, ha a 30 éves korhatár a 24 éves korhatárral szemben némi csekély mertékben a polgárságnak kedvez, ezt a magyar anyanyelvnek aranyának hatterbeszorításával éri el. Különben a táblázatok azt is mutatják, hogy — mind a magyar anyanyelvnek, mind a nem magyar anyanyelvnek közt, úgy a 24 even felül levőknél mint a 30 éven felül levőknél — a polgárság aránya természetszerűleg kedvezőbb az irni-olvasni tudók, mint az analfabéták között. \z 1913 évi XIV. t.-<\ indokolása a 24 éves korhatár ellen leihozza azt is hogy ezáltal a választók kormegoszlásában következnék be jelentékeny és káros hatású eltolódás. De hiszen maga az említett indokolás megállapítja, hogy ha minden írni-olvasni tndó, 24 éven felül levő férfinak megadatnék a szavazatijog2367 923 harmincéven felül lévővel 65

1.104 t onyi 24—30 éves állana