Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

1G0">. szám. 103 megvalósítására vonatkozik, amely egyszersmind ennek a pártnak programmpontját is képezi, és amelyet a legmagasabb trónbeszédre adott válaszfeliratban olykép írtunk körül, hogy azt a választójogi törvényjavaslatot a liberális és demokratikus haladás szellemében az általános választói jog elvi alapján akarjuk elkészíteni; mindazonáltal azzal a megjegyzéssel, hogy a társadalom fejlettebb és érettebb rétegeinek jogos befolyása és a magyar állam egységes nemzeti jellege megóvassék.*' 1912. június 1-én Kossuth Ferenc kísérletet tesz arra, hogy helyreállítsa a Ház normális tárgyalási rendjét, s a szövetkezett ellenzéki pártok nevében javaslatokat terjeszt elő, ,,amelyek a szövetkezett ellenzék minden pártjának meggyőződése szerint a békés megoldásra vezetnek", s lehetségessé teszik ,.két nagy kérdésnek : a véderő és a választói jog reformjának megoldását." A választójog reformjára vonatkozólag a következő pontozatokat terjeszti elő: ,,I. A választói jog alapja az értelmiségi cenzusnak az a minimuma, amelyet az állam közoktatásügyi törvényei az állam minden polgárától megkövetelnek: tehát legalább is az általánosan és egyenlően kötelező ingyenes elemi népiskolák hat osztályának végzése és erről az 1908. évi XL

VI. törvénycikk 7. szakasza szerint való ingyenes bizonyítvány felmutatása. A kormány utasít ta tik, hogy záros batáridő alatt a törvénynek megfelelő népiskolák kellő számának fölállításáról gondoskodjék ott, ahol még nincsenek, úgy hogy az államnak minden polgára abban a helyzetben lehessen, hoçv e kötelező tanfolyamokat törvény által kijelölt 6. és 12. életéve közt elvégezhesse. A kormány egyidejűen utasíttassák, hogy minden népiskolában az 1907. évi XXVII. törvénycikk 17. és 19. szakaszai a legszigorúbban hajtassanak végre és, hogy az 1908. évi XL

VI. törvénycikk 7. szakasza értelmében ingyen kiállítandó bizonyítvány az idézett 1907. évi XXVII. törvénycikk említett két szakasza alapján elért eredményekről is tanúskodjék. II. Addig is, míg gyakorlatilag elérhető lesz kizáróan erre az alapra helyezkedni, a választói jogosultság megállapításánál a következő elvek veendők figyelembe: III. Tekintet nélkül az új törvényben megállapítandó minősítésre, választói joggal bírnak mindazok, kik az utolsó öt év választói lajstromának valamelyikében fölvétettek, hacsak a jogalap reájuk nézve meg nem szűnt, amelyen választói jogosultsággal bírtak. IV. Országgyűlési képviselői választásoknál választói joggal bír minden magyar illetőségű állampolgár, aki tíz év óta a magyar állam polgára, írni és olvasni tud, huszonnegyedik életévét betöltötte és ugyanazon választókerületben egy év óta állandó lakással bír. Az írni-olvasni tudás igazolása gyakorlatilag a törvényben megállapítandó módon történik. V. Állandó lakással bírónak tekintendő az, aki maga, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozójával közösen, legalább egy szobából és konyhából, illetve konyharészből álló vagy a helyhatósági szabályrendeletileg legalább tizennégy napi felmondáshoz kötött lakásnak megfelelő állandó lakással bír. VI. Az V. pontban körülirt lakás igazolása alól fel vannak mentve: a) akik legalább 6 polgári osztályt vagy annak megfelelő iskolai osztályokat végeztek : b) akik iparigazolvánv alapján önálló ipart vagy kereskedelme űznek; c) akik az 1907. évi XIX. törvénycikk alapján alaknlt országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak vagy a bányatörvény alapján felállított társládának az összeírást megelőz > két évben együttvéve legalább 12 hónapig tagjai voltak.