Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
100 1005. szám békét. Beszédében az általános választójog elvi alapjára helyezkedik, de addig is, míg ennek megnyerheti a Ház többségét, a választójog kiterjesztésére nézve egyes részletező javaslatokat tesz. Tis:a István gróf miniszterelnök a beszédre válaszolva kijelenti, hogy »megérett kérdésnek tartja a választókerületek új beosztását és a szavazás decentralizációját«, a választójog kiterjesztése tekintetében pedig igyekezni fog »a mutatkozó legnagyobb és legélesebb igazságtalanságok kiegyenlítéséről javaslatot terjeszteni a Ház elé, amely természetszerűleg a cenzus bizonyos leszállításával is fog járni«. A miniszterelnök 1904. évi január hó 26-ára a választójog kiterjesztésének ügyében tényleg pártközi ankétot hívott össze és azután elrendelte a választójogi statisztikai adatok összegyűjtését. 1904. évi április hó (6-án Kelemen Béla a függetlenségi párt nevében már megsürgeti a választójogi reformot: az általános választójogot és az igazságos új kerületi beosztást. A házszubál ilen elővett kérdése azonban halomra döntötte a megegyezés kísérletét. A házszabály-revizió 1904. novemberében lefolyt vitájában az ellenzék szónokai erősen kidomborítják a választójog kérdését Ervelésük szerint a szűkkörü választójog klotür, szemben a választói jogból kirekesztettek tömegével« A képviselőházi klotür tehát csak akkor jogos, ha megszűnik a nemzer klotürje. A bázszabályre víziót tehát meg kell előznie a választójog gyökeres reformjának. Ebben a vitában felmerül a katonák rálasztójo'iának gondolata is. Rakovszly István választójogot követel minden cenzustól függetlenül mindazoknak, akik védkötelezettsé£ükne ! < a sorhadban eleget tettek« Ezt követeli ( < János is: >Az a katona, aki vérét ontja, aki kész és köteles életét bármely pillanatban feláldozni a hazáért, annak adója talán kevesebb, mint azé az emberé, aki gazdagságából és fölösleges pénzéből néhány koronát fizet adóban?!« A házszabályrevizió novemberi vitájának visszhangja a Ház feloszlatása után az 1905. évi választási mozgalom Az ellenzéki pártok választói- és népgyülésein a katonai követelések mellett ott szerepel az általános választójog követelése is. E két irány egybefonódása megnyeri a szövetkezett ellenzéknek a választójogból kirekesztett tömegek támogatását és a választási közdelemben többségre juttatja. Minthogy a többség programmja alapján nem alakulhatott kormány, :t István gróf kormányának felmentése után, 1905. évi június 18-án báró a kinevezett kormánya vette át az ügyek vezetését. A Fejérváry kormány belügyminisztere, Krisióffy József, 1905. szeptember 9-én németbogsáni programmbeszédében bejelenti, hogy a kormány programmjául vallja az általános, egyenlő és titkos választ«' egalkotásat. 1905. december 16-án pedig közzéteszi az országgyűlési kép viselőválasztói jogról szóló »törvényjavaslat-tervezetét«. Ez a tervezet, amely sohasem került a Ház elé. 12 szakaszával inkább elvi demonstráció, mint javaslat. A választójogot a tervezet a 24 éves korhatárhoz és az írás-olvasás tudásához köti. A választási és a választók összeírásának részleteit külön törvénnyel akarja szabályozni A Fejérváry-kormány többszöri »írymásutánban, egészen a feloszlatásig, királyi kézirattal napoltatja el a Házat. Még csak kisérletet sem tesz arra. bogy csonka \- rvényjavaslat alakjában benyújtsa, de megakadályozza azt is. hogy az általános választójog megvalósítására irányuló indítványok a 1. lőházban tárgyalás alá kerülhessenek. 1905. évi szeptember hó 13-án ii !>' Géza indítvány alakjában törvényjavaslatot terjeszt
