Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

1605. szám. 101 ©lő, amelynek 1. §a szerint: »Minden teljeskorú, életének 24. évét betöltött, írni és olvasni tudó, magyar állampolgárnak az országgyűlési képviselő­választásoknál szavazati íoga van.* Ugyanezen a napon Batthyány Tivadar gróf bejegyzi a következő indítványt: Küldjön ki a Ház egy 35 tagú bizott­ságot azzal a megbízással, hogy az általános szavazati jog elvének alapján készítsen egy törvényjavaslatot a parlamenti reformról és azt, mihelyt az alkotmányos kormány megalakul, nyomban terjessze a képviselőház elé. A Ház egyúttal utasítja a belügyi kormányt, hogy az országos statisztikai hivatal által a választójog reformjára vonatkozó összegyűjtött adatokat a bizottságnak adja ki.« Ezt az indítványt másnap törli ugyan, de 1905. december hó 19-ón újra bejegyzi. 1905. szeptember 14-én dr. Vázsonyi Vilmos a következő indítványt jegyezte be: »Küldjön ki a Ház 35 tagú bizottságot, melynek feladata, hogy az általános választójog megvalósításával készítsen törvényjavaslatot a választójog és a választ isi eljárás reformjáról. A Ház utasítja a belügyi minisztériumot, hogy az országos statisztikai hivatal által összegyűjtött és a választójog reformjára vonatkozó statisztikai adatokat az ehhez tartozó összes hivatalos utasításokkal együtt haladék nélkül adja ki a bizottságnak.- Az 1905. szeptember 15-ón egybeülő Házat azonban királyi kézirattal elnapolják október hó 10-ig, majd október hó 10-én Umét elnapolják december hó 19-ig December hó 19-én Molnár János is indít­ványt jegyez be, melynek szövege a következő; »Küldjön ki a t. Ház egy 40 tagú bizottságot, mely a választójog reformja éa az azzal összefüggő kérdések tárgyában törvényjavaslatot dolgozzon ki és azt a t. Háznak be­mutassa. Az összes ezen ügyre vonatkozó tervek és indítványok a bizottság­hoz utasíttatnak, a bizottság pedig felhatalmaztatik, hogy a minisztériumoktói a szükséges adatokat beszerezze.« Ámde a Házat királyi kézirattal újból el­napolják 190u. március 1.-ig. V Fejérváry-kormány ellen támadt ellentállás nem azért keletkezett, mert az az általános választójogot programmjába vette. Hiszen láttuk, hogy a függetlenségi párt már 1872-ben és 1874 ben az általános választójoL és a titkos szavazást követelte. Az erre irányuló akció hol meggyengül, hol erőteljes, de az idők folyamán soha meg nem szűnik. Hiszen láttuk, hogy 1896-ban Ugrón Gábor olyan általános választójogot sürget, amely legfel­jebb az írás-olvasás általános kellékéhez köthető, és ugyanakkor Kossuth rV­renc is megnyugvást talál az olyan általános választójogban, mely az ír olvasás képességétől függ. Tehát még maga az a gondolat, hogy az írás­olvasás tudását kell megtenni a választóiog alapjául, még ez sem a Fejér­váry-kormány sajátja, hanem régóta feltalálható a függetlenségi párt választó­jogi küzdelmeiben. A szövetkezett pártok csak taktikát láttak a Fejérváry­kormány választójogi álláspontjában, mert a kormány kísérletet sem tett arra, hogy választójogi programmját parlamenti úton megvalósítsa. De az 1905. évi tervezet mégis előbbre vitte a választójog ügyét Nem­csak azért, mert bő statisztikai anyagával először adott alkalmat 1874 óta a választójogi probléma alaposabb tanulmányozására, hanem azért is, mert nyilván­valóvá tette, hogy a választójog legszélesebb körű kiterjesztésének sines akadálya az alkotmány egyik tényezőjénél: a királynál. Maga ez a tény nagy erkölcsi erejével lehetetlenné tette, hogy a választójog ügye a napirendről leszorulhasson. Az ellentállás története pedig arra figyelmeztette a szövet­kezett pártokat, hogy szorosabb kapcsolatot kell létesíteni az egész nemzet és a parlament között, hogy a parlament minden sérelmét az egész nemzet minden rétege a maga sérelmének tekintse. így tért vissza az a gondolat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom