Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

1605. szám. I'5 visszaélések ostorozása és a kúriai bíráskodás követelése után, főleg a titkos szavazás Mellett ervei. Határozati javaslatában is a választási visszaélések ellen fentiálló törvények pontosabb és szigorúbb alkalmazása iránti hathatós intézkedést sürget követeli, hogy a kormány a kérvénnyel megtámadott választásoknak a kir. Kúria által leendő mecbírálása tárgyában, valamint a titkos szavazás behozatala iránt törvényjavaslatokat terjesszen elő. A vitának leginkább kiemelkedő pontja a titkos szavazás kérdése. Irányi Dániel a titkos szavazásban látja a választási visszaélések visszaszorításának leghatásosabb eszközét: »A nyilvános szavazás olyan függetlenséget tételez fel, amellyel, mint a tapasztalás mutatja, a választóknak egy része nem dicsekedhetik. Családi, társadalmi összeköttetések, a megélhetés gondjai, végre az emberi gyarlóságok megmagyarázzák ezen jelenségeket Hát még oly országban, hol a tisztviselők ugyancsak használják befolyásukat a választók akaratának megváltoztatására, hol annyi kísért j

snek, vesztegetésnek vannak a választók kitéve, ahol annyian és annyian áldozatul ejtik ezeknek meggyőződésüket ! • Érdekes -volt ennél a pontnál Tisza Kálmán miniszterelnök és Szilágyi Dezső vitája. Szilágyi e beszédeben mintegy előre látia a jövőt, midőn kifejti, hogy az alkotmány demokratikus átalakításának szükségszerű követelmény»' a titkos szavazás intézménye. Beszédének ez a részlete így hangzik: »Téved a t miniszterelnök ár. amnion azt hiszi, hogy a tapasztalásokból be nem volna bizonyítva az — amint tegnap mon da -— hogy sem a vesztegetések i

II, , a nyomás, akár szociális, akár hivatalos nyomás ellen, nem biztosíték a titkos SZÍ Ebben a tekintetben hivatkozom, — nem Amerikára, mert Amerikában i az egész törvényhozást nem kezelték azzal a gonddal, szigorral és 6gyelemmel, mint Angliában —hanemi hivatkozom Angliára Mél óztassanak figyelembe venni Anglia nagy bíráinak, főügyészeinek és bizottságainak reportjait, melyekből nagy vonásokban az derül ki, hngy a titkos szavazás a nyomások ellenében,, hol az illető akarja, igen hatályos biztosítéknak bizonywt és a korrupciót is csökkentette. Nézetem szerint nem is ez az irányadó tekintet, hogy csökkentette, hanem azon ismételt törvényhozás alkalmával, amely a korrupcióra vonatkozólag a választások irányában legutoljára 1883 ban történt, mindenütt elismertetett, hogy a visszaélések tetemes redukciója tőrészben a titkos szavazásra vezethető vissza. Ami pedig a magyar államot illeti, itt most ennek bővebb fejtegetésébe nem bocsátkozom, de nem hiszem, hogy ebben valami komoly veszélyt találhatnánk. Ily kérdésnél, melyet érdeme szerint kell megítélni, a dialektikai fordulatra nem sok súlyt helyezek, de kérem, ha a titkos szavazásnak nincs semmi- hatása, sem a befolyásolás ellen, sem a vesztegetésre nézve : akkor érthetetlen előttem annak egész Európában való behozatala. Es nnben állana veszélyeztető hatása a. magyar államra nézve? A kérdés annyira! komolyabb vizsgálatot igényd, mert minden államban a: alkotmány demokratikus átalakításával párhuzamosan a titkos at intézménye is beimzatott. Kizárható lesz-e nálunk, ha, mint hiszem, időleges visszaesések dacára, alkotmányuuk átalakítása is ezen az úton fog haladnií A kiküldendő bizottságnak egyebek közt az is feladata lehet, bár határozati javaslatomban ez nincsen felemlítve, hogy a titkos szavazást is figyelem és tanácskozás targyáva tegye s ez iránt esetleg jelentést terjesszen elő, mely fölött meggyőződése szerint határozzon a Ha. A vitában az anyagi választójog problémája is szóba került. A függetlenségi párt szónokai újra az általános választójog megvalósításáért