Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1306

62 KJOG.szám. vényjavaslat szerint ott a háború alatt elért nem közönséges üzleti nyereségek kerülnek rendkívüli adó alá. Ez az adó az 1914. évi augusztus 1 étől, az ellenségeskedés megszűnését követő 12-ik hónap végéig terjedő idő alatt elérendő nem közönséges üzleti nyereségek után szedetik. Az adófizetésre kötelezvék: 1. azok a személyek ós társulatok, akik illetőleg amelyek rendszerint vagy véletlenül kereskedelmi vállalkozásnak megfelelő foglalkozást űznek, 2. azok a személyek és társaságok, melyek valamely kereskedelmi vállalkozásban díjazás ellenében bármely módon résztvettek, 3. bizonyos meghatározott üzemek. Az adó az 1914. évi augusztus 1-étől 1915, évi december 31-éig terjedő időben, illetőleg minden következő évben elért tiszta nyereség ama rószo után állapítandó meg, amely az 1914. évi augusztus 1-je előtti három üzleti év átlagos nyeresége megfelelő részének levonása után megmarad. A most említett levonás évi 5.000 fr.-nál vagy az igazolt üzemtőke 6%-Anál kisebb nem lehet. Az adót az e célra alakított bizottság veti ki, az elsőfokú határozat ellen beadott felebbezóseket pedig az e célra alakított felszólamlás i bizottság intézi el. Az adó tótele kettős: 1. az előző években megadóztatott átlagnyereség felét meg nem haladó íelesleg után 5°/o, ama felesleg után, mely az átlagnyereség fele és egész összege között van 10°/o, ama felesleg után, mely az átlagnyeresóg egyszerese ós kétszerese között van 15°/o, ama felesleg után, mely az átlagnyereség kétszerese és háromszorosa között van 20%, az átlagnyeresóg háromszorosát meghaladó rész után 25°/». 2. a megadóztatandó nyereség egymás után következő részei után: 20.000 frc. összegig 5°/o, 20.001 fro.-tól 50.000 frc.-ig 10°A>, 50.001 » 200.000 » 15°/'», 200.001 » 500.000 » 20°/«, 500.001 » 1,000.000 » 25°/«», ós 1,000.000 frc.-on felül 45>. A fenti tótelek szerint fizetendő adó összege azonban az adóalap felénél több nem lehet. Annak az adókötelesnek adója, aki a megállapított időn belül vallomást nem adott, 10°/°-kal felemeltetik. Az az adóköteles, aki csalárd eszközökkel magát az adó fizetése aló} kivonni igyekszik és ily eszközök alkalmazásával nyereségét eltitkolja vagy eltitkolni megkísérli : 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönbüntetéssel és 500 frc.-tól 10.000 frc.-ig terjedő pénzbüntetéssel vagy ezen büntetések egyikével büntettetik. Oroszországban a háborús nyereségadó kormányrendelettel lett életbeléptetve az 1916. és 1917. évekre vonatkozólag. Az adó tárgya a háború alatt élvezett többjövedelem. Az adó kulcsa: 8°/°—15°/° ig terjedő többjövedelem esetén a többjövedelem 20—30%-a, 157"—20%-ig és azon felüli többjövedelem esetén a többjövedelem 30—40°/o-a.