Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1306
130t). szám. 63 Németalföldön egy törvényjavaslat szerint »hadinyereségadó« szedendő az után a jövedelem- vagy nyereségszaporulat után, amely közvetve vagy közvetlenül a háborús állapot folytán áll elő. A jövedelem vagy nyereség minden szaporulata a háborús állapot folytán előállottnak tekintetik, hacsak az ellenkezője elfogadhatóan nem igazoltatik. A jövedelemtöbblet után adóköteles : 1. aki az állam területén lakik, 2. aki nem az állam területén lakik, de a) az államban fekvő ingatlan vagy ahhoz kötött jogok haszonélvezője, h) személyesen vagy képviselő útján az államban ipart vagy valamely foglalkozást űz, ós c) valahogy (de nem mint részvénytulajdonos) valamely az államban űzött üzemben vagy ipari foglalkozásban részes. A nyereségtöbblet után adókötelesek : 1. a belföldi részvénytársaságok, részvényekre alakított betéti társaságok, szövetkezetek, egyesületek és kölcsönös biztosító-társaságok, 2. a belföldi hajózási társaságok, 3. az alapítványok, ha belföldiek, vagy ha az államban üzemet vagy ipart folytatnak. Az adó minden naptári vagy üzleti év után szedetik, amely 1914. augusztus 1-ón vagy azután végződik. Jövedelem- vagy nyereségtöbbletnek az az összeg tekintendő, amellyel a fentemlített évek valamelyikének tiszta jövedelme vagy nyeresége az 1913. évi augusztus 1-ét magában foglaló év tiszta jövedelmét vagy nyereségét meghaladja. Ha valamely belföldi rószvónytárssságnál vagy természetes személyek valamely más egyesülésénél, az első üzleti óv 1913. évi augusztus 1-je után keletkezett, nyereségtöbbletnek az az összeg tekintetik, amellyel az első évi tiszta nyereség a befizetett részvénytőke 5°/o-át meghaladja. Ha az egyesülésnek nincs alaptőkéje, úgy minden óv tiszta nyeresége nyereségtöbbletnek tekintendő, ha pedig az ily társaságnál vagy egyesülésnél annak az évnek tiszta nj'eresége, amely 1913. évi augusztus 1-ét magában foglalja, a részvénytőke 5°/o-ánál kevesebb volt, úgy nyereségtöbbletnek az az összeg tekintetik, amellyel a számadási év nyeresége ezt az 5°/o-ot meghaladja. A jövedelem megállapítása alkalmazkodik — némi módosítással — a jövedelemadóra vonatkozó 1914. évi törvény rendelkezéseihez. E módosítások közül felemlítósre érdemes az, amely szerint az a jövedelemtöbblet, mely szolgálati járandóságból vagy munkabérből ered, adómentes, épp úgy, ama belföldi rész vény társulatok és más egyesülések osztalékából származó többjövedelem is, amelyek az illető évben ezen adó fizetésre kötelesek. Az adó tétele a nyereség, illetve jövedelemtöbblet 30 n /o-a, amely azon,); 'ii csak akkor vetendő ki, ha a nyereség vagy jövedelemtöbblet az illető évben 2.000 forintot meghalad. A javaslat szerint az adó hozadékának '/($ része külön lesz kezelendő Wöa községek részére, amelyek ;i háborús állapot folytán rendkívüli módon szenvedtek. A javaslat szerint az adókötelesek vallomásadásra a, vallomása nyomtatvány átadása által hivatnak fel. de azok, akik ily fölhívásé nem kaptak, egy
