Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1418

I IIS. szám. mazás, mellyel természetesen a minisztérium csak annyiban kíván élni, amenynyiben a viszonyok azt tényleg mellőzhetefclenné teszik, amennyiben továbbá a teendő intézkedések ágy a munkaadók, mint az alkalmazottak óhajtásává] találkoznak s a biztosító intézmény pénzügyi helyzetét nem rontják. A liáborús viszonyok parancsolta intézkedések szükségképen csakis ideiglenes jellegűek lehetnek, ezért látszik helyesebbnek az 1907 : XIX. t.-c. novelláris módosítása helyett az itt követett eljárás, melynek még az az előnye is van, hogy az érvényben lévő szabályok a háborús viszonyok mindenkori alakulásához képest bármikor módosíthatók. Az érvényben lévő törvényi rendelkezéseknek ideiglenes módosítására, felhatalmazást nyújtó ez a szakasz szorosan körülírja különben a tárgyat is, melyre a teendő intézkedések vonatkozhatnak. Nem terjedhetnek ki azok ugyanis másra, mint egyfelől úgy a kötelező, mint az önkéntes betegségi biztosítás alapjául szolgáló bérhatárnak, másfelől a törvény értelmében nyújtandó betegségi segélyek mórvének módosítására. Miután továbbá a háborús viszonyok következtében a pénztári közgyűlések meg nem tarthatók, azoknak a feladatoknak ellátására, melyeket a törvény a betegségi biztosítási járulékok ós segélyek mérvével kapcsolatban az Országos Pénztár közgyűlésének hatáskörébe utal: nevezetesen az átlagos napibérek óa napibérosztályok megállapítására. Végül pedig a biztosítottak körének és a betegségi segélyek mérvének módosulásával kapcsolatban a biztosító intézmény teher viselőképességének megfelelő biztosítására, A 3. §.-hoz. A hadiszolgáltatásokról szóló 1912 : LX

VIII. t.-c. 7. és 8 §-a tartalmaz ugyan bizonyos intézkedésekel az e törvény alapján személyes szolgálatra kötelezett egyéneknek megbetegedése esetében azoknak gyógykezeléséről, keresel,képtelenségüket okozó testi megfogyatkozásuk vagy a szolgálat következtében beálló elhalálozásuk esetére maguknak, illetve családjuknak ellátásáról. Egyfelől annak következtében azonban, hogy a személyes szolgáltatás nem csupán az 1912 : LX

VIII. törvénycikk, hanem a háború esetére szóló nuis törvények alapján is igénybe vehető, másfelől pedig, hogy a személyes szolgálat igénybevétele nem Csupán közvetlenül a fegyveres erő céljaira és közvetlenül katonai üzemek részére, hanem más közérdekből is történik és annak gyakran magánüzemekben kell megfelelni: a személyes szolgálatra kötelezettek biztosítása tekintetében számos oly vitás kérdés merült lel. melynek megoldása immár sürgősen szükségessé vált. Erre kívánja, megadni a szükséges törvényi alapot a szóban lévő szakasz. A 4. § -hoz. A törvényhozás a közérdek és a jogos magánérdek előmozdítása céljából számos esetben kötelezőleg megkívánja, hogy a meghatározott hivatást vagy foglalkozást űzők avagy érdekközösségben állók a törvény által önkormányzati jogokkal felruházott testületi szervezetet alakítsanak. Ily szervezetek például a,z ügyvédi kamarák (1874: XXXIV. t.-c), a közjegyzői kamarák (1874 : XXXV. t.-c.), kereskedelmi és iparkamarák (1868: VI t.-c), az ipartestületek (1884 : XVII. t.-c), a vízrendezési ós a vízhasználatra alakult társulatok (1885 : XXllí. t.-c) stb.