Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1418
1418. szám. 483 Ezen önkormányzati alakulatok zavartalan működéséhez fontos közérdek fűződik, miért is szervezetüket és működésüket legfőbb vonásaiban törvény állapítja meg. A törvények erre vonatkozó rendelkezéseinek szigorú megtartása azonban a rendkívüli háborús viszonyok között számos esetben lehetetlen, más esetekben pedig az érdekeltekre nézve méltánytalansággal járna. Áll ez különösen a testületi közgyűlés összehivása és megtartására, továbbá az önkormányzati szervek megalakítására vagy megválasztására vonatkozó törvényes rendelkezések tekintetében. Minthogy ugyanis az érdekeltek nagy része hadbavonult, a közgyűlésnek megtartása és az önkormányzata szervek megalakítása vagy megválasztása a törvény rendelkezéseinek megtartása mellett a háború idője alatt sokszor teljes lehetetlen volna, de minden esetben azzal a méltánytalan hátránnyal sújtaná a hadbavonult érdekelteket, hogy az itthonmaradt kisebbség távollétükben a testületi életre fontos és messze kihatású kérdésekben beleszólásuk nélkül határozna. Ebből az okból az ügyvédi kamarák körében az az általános kívánság jutott kifejezésre, hogy a kamarai választmánynak és tiszti karnak a törvény szerint minden három évben kötelező újraválasztása a háború ideje alatt mellőztessék és e helyett a jelenlegi választmánynak s tiszti karnak megbízatása kivételes rendelkezéssel a háborút követő bizonyos időpontig meghosszabbí ttassék. A törvényi avaslat 4> §-ában foglalt rendelkezés módot fog nyújtani a minisztériumnak arra, hogy az ügyvédi kamaráknak ezen kívánságát, valamint az esetleg más oldalról is felmerülő hasonló kívánságokat érdemben vegye megfontolás alá és általában megtegye azokat a rendelkezéseket, amelyek a közérdek szempontjából fontos ezen önkormányzati szervezetek zavartalan működésének biztosítására szükségesek. Azon testületi szervezetek tekintetében, amelyeknek alakulása nem a törvény kötelező rendelkezésén, hanem csupán a felek akaratán alapszik, a minisztériumnak hasonló felhatalmazásra szüksége nincs, mivel ezen testületi szervezetekre (egyesületekre) a legtöbb vonatkozásban a magánjog szabályai az irányadók és e szabályokkal szemben a minisztérium már az lí)12 : LXITI. t.-c. 16. és az 1914 : L. t.-c. 14. §-ában nyert felhatalmazása alapján megteheti az esetleg szükséges rendelkezéseket, az egyesületekre vonatkozó kivételes közjogi (közrendészeti) szabályokat pedig már az 1912 : LXIIÏ. t.-e. 8. §-a tartalmazza. Az 5. §-hoz. Jelenleg nincs jogunknak olyan szabálya, amely kétségtelenül megállapítaná a temetők fenntartóinak, ' különösen a felekezeteknek kötelezettségét arra, hogy temetőikben a háború következtében szükséges katonai temetkezéseket megengedjék, sőt e kötelezettség fennforgása még a községi temetők tekintetében is igen kétséges, mivel az 1.876 : XIV. t.-c. 116. §-a értelmében a községek csupán a helyi népesedési ós egészségügyi igényeknek megfelelő temető fenntartására kötelesek. Bár a tapasztalat azt mutatja, hogy a temetők fenntartói a sírhelyeket az elesett katonák eltemetése céljából készséggel rendelkezésre bocsátják, mégis a katonai sirok rendezésére irányuló tevékenység zavartalan menetének biztosítása végett kívánatos, hogy a temetőfenutartókra nézve ez kötelezettségként is kimondassak. A részletes szabály«»kai különösen a. temetkezés leltételeit a minisztérium rendeleti úton fogja közeLebbről megállapítani. *!*
