Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1307
88 1307. szám. évben az összes vételár 26,915.577 K, az összes legkisebb érték : 19,625.017 K, a különbség 7,290.560 K, ami 37'14°/o; — 1907. évben a vételár 26,562.829K, a törv. legkisebb érték 20,003.345 K, a különbség 6,559.484 K, tehát 32°/o. — 1908. évben a vételár 24,757.286 K, a törv. legkisebb érték 16,929.958 K, a különbség 7,827.328 K, tehát 46-2°/o. A három év átlaga ; a vételár 26,078.564 K, a törv. legkisebb érték: 18,852.773 K, a különbség 7,225.791 K, vagyis 38'32°/o. Az általános házbéradó alá tartozó házaknál tehát a vételár átlag 38-32°/o-kal haladja meg a törvényszerű legkisebb értéket; ezeknél az ingatlanoknál a törvényszerű legkisebb értékül a házadó alapjául szolgáló nyers jövedelem 15-szörösét hozom javaslatba, ami szemben a 38°/o-ot haladó különbséggel csak 25°/o emelkedést jelent a jelenlegi törv. legkisebb értékhez képest, mely eddig a nyers jövedelem 12-szeresével volt megállapítva. Egyéb helyeken fekvő, házbéradó alá tartozó ingatlanokra vonatkozó vételi ügyletnél 1906. évben a vételár 11,059.688 K, a törv. legkisebb érték 5,025.195 K, a különbség: 6,034.493 K, tehát 120%; 1907. évben a vételár 11,581.824 K, a törv. legkisebb érték 4,991.798 K, a különbség 6,590.026 K, azaz 132°,o; 1908. évben a vételár 7,407.976 K, a törv. legkisebb érték: 3,092.776 K, a különbség 4,315.200 K, ami 139-5°/o. A három évi eredmény átlaga: a vételár: 10,016.496 K, a törv. legkisebb érték: 4,369.923 K, a különbség: 5,646.573 K, ami 129'21°/o. Vagyis a szóbanforgó ingatlanoknál a vételár a törvényszerű legkisebb értéket átlag csaknem 130°/o-kal haladja meg; ez indokolja azt, hogy ezeknél az ingatlanoki iái is a házbéradó alapjául szolgáló nyers jövedelem 12-szeres összege legyen a törv. legkisebb érték. Ez a jelenlegi állapottal szemben mintegy 42 , 85 (, /o emelkedést jelent. A kájtosztályadó alá tartozó házaknál 1906-ik évben a vételár 26,639.743 K, a törvényszerű legkisebb érték 4,000.243 K, a különbség 22,639.500 K, ami 565-90°/ü. 1907. évben a vételár 25,918 600 K. a, körvényszerű Legkisebb érték 3,461.459 K, a különbség: 22,452.141 K, ami 648°/o; 1908. évben a vételár 18,802.731 K, a törvényszerű legkisebb érték 2,309:856 K, a, különbség 16,492.878 K, ami 714°/o. A három évi eredmény átlaga : vételár 23,785.359 K, törvényszerű legkisebb érték: 3,257.186 K, a különbség 20,528.173 K, ami 630 24°/o. A. házosztályadó alá eső ingatlanok legkisebb értékét tehát a vételár átlag 630°/o-kal haladja meg, ami kétségbevonhatatlannl igazolja, hogy az a kulcs, melyet eddig az ilyen ingatlanok legkisebb értékének kiszámításánál alkalmaztunk, olyan alacsony, hogy az többé a viszonyoknak meg nem felel, s nem használható. A házosztályadó alá tartozó ingatlanok törvényszerű legkisebb értéke jövőben a házosztályadó .200-szorosa lesz, ami a jelenlegi kulcscsal szemben nagyobb emelkedést tüntet ugyan fel, de még meg sem közelíti azt a 630°/o különbözetet, mely a felsorolt adatok tanúsága szerint a tényleges forgalmi éiiék és a törvényszerű legkisebb érték között van. Az előadottak szerint tehát a forgalmi értéknek tekinthető vételár és a törvényszerű legkisebb érték között átlagosan számítva a földadó alá eső ingatlanoknál 324-20% ; a budapesti házaknál 24-13°/o; az általános házbéradó alá eső városokban és községekben levő házaknál 38'32 0 /o ; más helyeken levő, házbéradó alá tartozó házaknál 129 , 21°/o, a házosztályadó alá eső liázaknál 630'24°/o különbség van, a törvényszerű legkisebb érték hátrányára. Ezek a számadatok igazolják, hogy a törvényszerű legkisebb érték még a javaslatban tervezett kulcsok alkalmazásával kiszámítva sem közelíti meg a tényleges forgalmi értéket s hogy a javaslatba hozott kulcsok segélyével ki-
