Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-875
875. szám 583 különbözőségét jelöli meg a csoportbeosztás és általában a választás közelebbi módozatainak megállapítása a szolgálati szabályzat dolga. A javaslatnak úgy mint az eddigi vasúti szolgálati rendtartásnak is számolnia kell azzal az eshetőséggel is, hogy az alkalmazottak a fegyelmi biróság működését netalán oly módon gátolhatnák meg, hogy a fegyelmi biróság tagjainak megválasztását megtagadják. Ennek megelőzése végett ki kellett mondani, hogy ilyen esetben a választandó tagok helyett is a vasút igazgatósága nevezi ki a szükséges tagokat. A másodfokú fegyelmi biróság összeáliitásánál gondoskodni kellett arról is, hogy a vasutak külön érdekével szemben a közérdek is képviselve legyen. Ezt czélozza az az intézkedés, hogy a másodfokú fegyelmi biróság elnökét ós ennek helyettesét a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség tagjai sorából a kereskedelemügyi minister nevezi ki. A másodfokú fegyelmi biróság összeállításánál el kellett tekinteni az alkalmazottak által választott tagok közreműködésétől, mert az ennek a biróságnak a szervezetét nag} r on is bonyolította volna, s különben is az a körülmény, hogy a másodfokú fegyelmi biróság elnöke a vasúti főfelügyeleti hatóság tagja, a választott tagok hiányával szembon a pártatlan bíráskodásra nevezetes biztosítékot nyújt. •A fegyelmi biróságok természetüknek megfelelőleg időszakosan újra alakitandók. Működésük időtartamát a szolgálati viszonyoknak megfelelően az egyes vasutak szolgálati szabályzata határozza meg. Az általános erkölcsi követelményeknek felel meg e szakasz utolsó bekezdésében foglalt az az új rendelkezés, mely szerint fegyelmi büntetéssel büntetett alkalmazott a büntetés jogerőre emelkedésétől számitott 10 éven belül a fegyelmi biróságok tagjává ki nem nevezhető és meg nem választható s a mennyiben mégis meg választatnék, e választás semmis ós az utána legtöbb szavazatot nyert alkalmazott tekintendő megválasztottnak. A 36. §. első bekezdése a fegyelmi biróság működésében való részvételt szolgálati kötelességnek jelenti ki. Ez egyaránt áll a fegyelmi biróság tagjává való kinevezés vagy választás elfogadására, valamint a birói tisztben való eljárásra nézve. Igaz, hogy nyomós személyi okok szólhatnak a mellett, hogy bizonyos esetekben az alkalmazott a birói tisztet elfogadni ne legyen kénytelen, illetőleg a birói tisztről lemondhasson, minthog}^ azonban ezek az esetek az egyes vasutak szolgálati viszonyai szerint igen különbözők lehetnek ; e mentességi okok megállapítását a szolgálati szabályzatra kellett utalni. A fegyelmi biróság tagjai által tisztük elfoglalása előtt leteendő külön birói esküt a birói tisztnek az egyéb szolgálati teendőktől merőben különböző jellege teszi szükségessé. Az eskü czélja ezenkivül, hogy a birói lelkiismeret függetlenítése mellett egyúttal figyelmébe vésse a fegyelmi birónak azt, hogy Ítélkezésében nem szabad magát semmi mellóktekintetek által vezettetni, hanem a törvényhez, a törvényes rendeletekhez ós a szolgálati szabályokhoz köteles alkalmazkodni. Az eskü fontosságánál fogva annak az eskünek a szövege, melyet valamennyi fegyelmi biróság elnöke, rendes és póttagjai sőt némi változtatással az állandó fegyelmi vizsgáló biztosok is tisztük elfoglalása előtt letenni tartoznak, e szakasz harmadik bekezdésében a törvényjavaslatba egész terjedelmében felvétetett. Az ötödik bekezdés kimondja, hogy a fegyelmi biróságok tanácsban Ítélnek s hogy a tanács, a szavazategyenlőség elkerülése végett, páratlan számú tagokból alakitandó, az elnököt is beleszámítva. A biróság összeállíN I
