Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-875

875. szám. 5G9 enged felszólalást, addig a jelen szakaszban személyes természetű, magára az alkalmazott személyére vonatkozó . intézkedések elleni felszólamlásról van szó. Abból, hogy a panaszjog záros határidőhöz van kötve, következik, hogy ugyanazon ügyben csak egyszer gyakorolható, a nélkül azonban, hogy ez a sérelmesnek vélt intézkedés végrehajtását gátolhatná. A felsőbbségnek a panasz folytán tett intézkedései ellen további panasznak helye nincsen, mert a panaszjogot sem lehet végtelenné tenni. Kételyek elkerülése végett czélszerűnek látszott tehát magában a törvény szövegében kifejezésre juttatni azt, hogy a felsőbbség intézkedése ellen további panasznak nincs helye. A panaszjoggal, ugyancsak felfüggesztő hatály nélkül, rendbüntetósek ellen is lehet élni (32. §. 2 ik bekezdés.) A panaszjog és a kérvényezési jog igénybevételének módja csakis a rendes szolgálati út lehet. A tervezet tehát abból indul ki, hogy szigorúan ki kell zárni a külső közbenjárók igénybevételét. Midőn azonban a törvény szigorúan a hivatalos útra óhajtja terelni a szolgálati ügyekből eredő panaszok és kérelmek tárgyalását az által, hogy ezen ügyeknek záros határidő alatt az illetékes helyre való juttatását rendeli el, egyszersmind biztositékot is nyújt az iránt, hogy a külső közbenjárók beavatkozásának szüksége tényleg elessék s megszűnjék a személyzetnek az a panasza, hogy ügyes-bajos dolgaiban meg sem hallgattatik s Írásbeli kérelmeit a közvetlen fellebbvalók nem is továbbitják. 14. §. A 14. §. 3z alkalmazottaknak a közönség irányában való magatartásáról szól s azoknak ez irányban fennálló kötelességeit lényegileg akként szabályozza, a mint ezek ez idő szerint is meg vannak állapitva. 15. §. A 15. §. a szolgálati érintkezésre ugyanazon az eddigi vasúti szolgálati rendtartásban is bennfoglalt elvet mondja ki, mint a melyet a 13. §. a panaszjog és kérvényezési jog gyakorlására nézve szem előtt tart, nevezetesen elvül állítja fel, hogy a szolgálati jelentések megtételénél, legyenek azok szóbelié ^ vagy Írásbeliek, a rendes hivatalos út, vagyis a közvetlen föllebbvaló nem mellőzhető, a kinek kötelessége azután a szükséghez képest a jelentést a fokozatban magasabb fellebbvalóhoz továbbítani. E szabály alól a 3-ik bekezdés bizonyos kivételeket enged, melyeket a szolgálat érdeke indokol. 16. §. E §. a szolgálati beosztás és ezzel szorosan összefüggő áthelyezés kérdését szabályozza a jelenlegi vasúti szolgálati rendtartás nyomán. Az alkalmazott beosztásánál rendes körülmények közt, a dolog természeténél fogva figyelemmel kell lenni az illetőnek szakképzettségére, a vasúttól azonban a szolgálat akadálytalan ellátása érdekében nem lehet megvonni Főrendi iromány. XVÏI. 1910—1915, 72