Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-875
570 875. szám. azt a jogot, hogy kivételes esetekben ettől eltérőleg is intézkedhessek, különösen abban az irányban, hogy szükség szerint az alkalmazottat alsóbbrendű teendők ellátására oszthassa be, mint a milyen szakképzettségének megfelel. Egyébiránt maguknak az alkalmazottaknak érdeke szintén megkivánja, hogy időnkint tulajdonképeni szakmájuktól eltérő beosztásban is működhessenek, a mennyiben ily módon kiképeztetésük szélesebb alapot nyer ós megmenekülnek azoktól a hátrányoktól, melyekkel a szakképzettség egyoldalúsága jár, a mi, különösen hosszabb szolgálati idő eltöltése után, súlyosan visszahat, nem is annyira a vasút, mint az alkalmazott rovására. Szolgálati érdekből az alkalmazott bármikor áthelyezhető s ez irányban nyert utasításoknak az illető haladéktalanul eleget tenni köteles, mivel különben úgy tekintetik, mint a ki engedély nélkül marad távol a szolgálatból. (17. és 54. §§.). Ámbár az áthelyezésnél elsősorban a szolgálati érdek irányadó, mégis kötelességévé teszi a törvény a vasutaknak, hogy e mellett az alkalmazott érdekeit is lehetőleg figyelembe vegyék, még pedig nem csupán méltányosságból, hanem főleg azért is, mert a két rendbeli érdek találkozása ós összeegyeztetése a szolgálat ellátására csak kedvező kihatással lehet. Az alkalmazott érdekének egyik gyakorlatilag fontos esetét, midőn nevezetesen a gyermekek iskoláztatásának megkönnyítése forog kérdésben, úgy, mint az eddigi vasúti szolgálati rendtartás, a törvényjavaslat is külön kiemeli. A szolgálat megfelelő ellátása szempontjából nem közömbös a vasútra nézve az alkalmazott lakóhelyének megválasztása, miért is meg kell adni a vasútnak a jogot, hogy az alkalmazottnak lakóhelyül bizonyos körzetet kijelölhessen, midőn t. i. az nem lakhatik az állomáson, vagy szolgálati helye közvetlen közelében. Ez iránt a jelen szakasz utolsóelőtti bekezdése intézkedik. Mennyiben kell tekintettel lenni a szolgálat beosztásánál a rokonsági kötelékre, annak kizárása érdekében, hogy oly állásokban, melyekben az alkalmazottak egymást közvetlenül ellenőrizni tartoznak, bizonyos rokonsági viszonyban levők be ne osztassanak, ennek szabályozása a vasutak intézkedési jogának tartatott fenn, miután e tekintetben a magánvasutaknál követett gyakorlat nem egészen felel meg az államvasutaknál fennálló szabályoknak. Ugyanez áll az esetenkint előálló érdekeltség tekintetében. 17. §. Á 17. §. lényegileg az eddigi alapon az alkalmazottak szigorú kötelességévé teszi, hogy szolgálatukat, szolgálati helyüket, állomási és állandó lakhelyüket föllebbvalójuk engedélye nélkül el ne hagyják. E kötelesség pontos betartása a vasúti szolgálatban annyira fontos, hogy az nem szorul bővebb indokolásra. Á szolgálati hely elhagyásának tilalma akként van megállapítva, hogy az alkalmazottnak szolgálatmentes időben sem szabad állomáshelyéről előzetes engedély, illetve bejelentés nélkül eltávozni. E szabály szigorát azonban az egyes vasutak szolgálati szabályzatai a helyi viszonyokhoz képest a szükségnek megfelelően, esetleg enyhithetik olyformán, ha az illetékes szolgálati főnökségeket felhatalmazzák arra, hogy a szolgálatmentes időben való távozásra az engedélyt az illetőnek egyszersmindenkorra — visszavonás fentartásával — megadhatják, hogy ne kelljen azt minden egyes esetben külön kérni.
