Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-875

568 875. szám. állása szükségképen magával hozza, egyúttal azonban az alárendelt személyzetnek biztositékot nyújt a fellebbvalók esetleges túlkapásai, vagy a hatalommal való visszaélései ellen. Ez a czélzat jut kifejezésre a szakasz 2-ik bekezdésében, mely egyfelől ugyan teljes fegyelmi hatalmat ad a l fellebbvalók kezébe; másfelől kötelességükké teszi azonban, hogy alárendeltjeikkel szemben jóakarattal, igazságosan viselkedjenek, működésüket részrehajlatlanul birálják el és azok önérzetét sértő bánásmódtól tartózkodjanak. E határozmányok czólja tehát annak a biztositása, hogy a follebbvalókra bizott hatalom gyakorlása a szolgálat érdekei által kivánt mederben mozog] on. E §. tartalmát kiegésziti a 33. §. 6-ik pontja, a mely a szolgálati főnök oly durva bánásmódját, mely az alárendeltek bántalmazásává fajul, elbocsátással büntethető súlyos fegyelmi vétségnek minősiti. A 11. §. utolsó bekezdése a fellebbvalókat a fegyelmi vétségek bejelentésére kötelezi. 12. §. A 12. §. az alkalmazottnak magatartását fellebb valói és szolgálati társaival szemben lényegileg az eddigi alapon határozza meg. A fellebbvalók iránti kötelességet egyfelől az illő tiszteletben, másfelől a szolgálati ügyekre vonatkozó engedelmességben állapítja meg. Bármennyire indokoltnak látszanék is a vasúti szolgálat természeténél fogva megkívánt szigorú fegyelem szempontjából egyes külföldi szolgálati szabályzatok példájára az engedelmesség feltétlenségét kimondani, a törvényben ez mégis mellőzendő volt, mert mindjárt e szakasznak 3-ik bekezdése kénytelen kivételt tenni a feltétlen engedelmesség alól. Azon tiszteletnél fogva,' melylyel az alárendeltek fellebbvalóik iránt ugyancsak ezen szakasz értelmében kötelességszerüleg tartoznak, bizvást várható, hogy az alárendeltek a szóban levő bekezdésben részükre biztosított fontos — mondhatni ellenmondási — joggal, a kellő szerénységgel és alapos megfontolás után fognak csak élni. Az alkalmazottnak szolgálati társaival szemben tanúsítandó magatartása a szolgálati követelményeknek megfelelően akként nyer szabályozást, hogy szolgálati társai iránt az alkalmazott összeférhető és szolgálatban támogatásra kész magatartásra köteles. 13. §. E szakasz lényegileg az eddigi alapon panaszjogot biztosit az alkalmazottnak akként, hogy szolgálati ügyet illető panaszával és kérelmével minden külső közbenjárás igénybevétele nélkül mindenkor szóbelileg, közvetlen szolgálati főnökéhez forduljon, a ki őt meghallgatni és mielőbb intézkedni köteles. A szolgálati főnök intézkedése ellen emelhető panasz záros határidőn belül Írásban intézendő a felsőbbsóghez, de ezen Írásbeli panasz a szolgálati főnökhöz nyújtandó be, a ki ily esetben, valamint akkor is, ha az alkalmazott szóbeli kérelmének, avagy panaszának kielégítése hatáskörét meghaladná : az ügyet megvizsgálás ós döntés végett ugyancsak záros határidő alatt az illetékes felsőbbség elé terjeszteni tartozik. E szakasz második bekezdése bizonyos összefüggésben áll, illetőleg rokon természetű a 12. §. 3-ik bekezdésével, csakhogy míg ez utóbbi tárgyi okokból