Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-875
875. szám. 567 A 7. §. a tisztviselők képesítéséről szól és általában megfelel az eddigi helyzetnek azzal a kiegészítéssel, hogy a tapasztalt szükséghez képest az erdészeti és bányászati szakképzettség megkívánt mértéke is megbatároztatik. 8. és 9. §§. E szakaszok az eskü és fogadalom letételét szabályozzák. A 8. §. a szolgálati eskü és fogadalom szövegét állapítja meg. E szöveg az eskü és fogadalom jelenlegi szövegétől csupán lényegtelenül tér el. A 9. §. az eskü és fogadalom letételének módját és idejét az eddigi eljárástól eltérőleg akként szabályozza, hogy az jövőben minden esetben a szolgálati főnök kezébe lesz a szolgálatba lépés, illetőleg állandóvá válás időpontjában leteendő. Ennek indokait már fentebb az általános részben ismertettem s igy itt csupán azt kivánom megemlíteni, miszerint magától értetődik, hogy egyik hazai vasút szolgálatából másik hazai vasút szolgálatába átlépő oly alkalmazottaktól, kik már az esküt vagy fogadalmat letették s azt igazolják, annak megismétlése nem kívántatik. Ellenben az állami szolgálatban letett eskü, a vasúti személyzet részére megszabott esküt nem pótolhatja. Az eskü vagy fogadalom letétele a szolgálatba iépés, illetve abban maradás elengedne tien feltétele, melynek megtagadását az 54. §. 1. pontja azzal a jogkövetkezménynyel látja el, hogy az illető állását el sem foglalhatja, vagy a mennyiben már elfoglalta volna, minden alakszerűség mellőzésével elbocsáttatik, illetve a létszámból egyszerűen töröltetik. 10. §. A szolgálati kötelezettségek között vannak olyanok, melyek minden alkalmazottra egyaránt irányadók, akár mint fellebvalók, akár mint alárendeltek jelentkeznek is szolgálati beosztásuknál fogva, főleg miután az alkalmazottak szolgálati fokozatában nagy számmal vannak olyanok, kik magukban mindkét minőséget egyesitik, azaz fellebvalók és alárendeltek is egyszersmind. . . Ezen általános kötelességeket foglalja röviden össze az eddigi alapon a 10. §. E kötelességek abban állanak, hogy minden alkalmazott kivétel nélkül úgy is mint fellebbvaló, úgy is mint alárendelt, tartozik a szolgálati szabályzatokat és utasításokat ismerni, saját külön szolgálati kötelességeit teljesíteni és a vasutintézet erkölcsi és anyagi érdekeit szolgálaton kívül is megóvni és előmozdítani. Különösen a mi ez utóbbi kötelességet illeti, a vasúti szolgálat természete hozza magával, hogy az alkalmazottak gyakran jöhetnek szolgálaton kivül is oly helyzetbe, melyben a vasút érdekeivel ellentétes tényeket észlelhetnek, miért is a 10. g. utolsó bekezdésében megállapított kötelesség, mely az alkalmazottakat szükség esetén szolgálaton kivül is intézkedésre jogosítja, illetve kötelezi a vasutak érdekei szempontjából, mely érdekek a legtöbb esetben a közérdekkel azonosak, különös fontossággal bír. 11. §. E szakasz a szolgálati főnökök, illetőleg feliebbvalók kötelességeit lényegileg az eddigi alapon állapítja meg úgy, mint azt a fellebbvaló szolgálati