Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-875

564 875. szám. béli alkalmazottak különböző elbánásban részesülnek, illetőleg eltérő szabályok alá esnek. De ezen osztályozás czélja nem merül ki abban, hogy a törvény rendelkezései helyes alapra legyenek fektethetők, hanem ezenfelül azzal a fontos hatással is bir, hogy az évi fizetéssel alkalmazottakon kivül az állandó alkalmazottak közé sorolja azokat, a törvényben az eddigi gyakorlat alapján most már kifejezetten meg is határozott havidíjasokat, napidijasokat, napibéreseket és munkásokat is, a kik legalább három év óta megszakítás nélkül állanak ugyanannak a vasútnak szolgálatában. Ennek egyik tontos jogkövetkezménye abban nyilvánul, hogy a felsoroltak csak szabályszerű fegyelmi eljárás útján bocsáthatók el büntetéskópen a szolgálatból. A 2. §. VI. pontját illetőleg, mely szerint úgy az állandó, mint az ideiglenes alkalmazottakat büntetőjogi szempontból úgy kell tekinteni, mintha közhivatalnokok volnának, utalok az erre vonatkozólag már előadottakra. 3. §. E teljesen új szakasz kizárólag abból a czélból határozza meg azt, hogy mikor tekintendő a szolgálati idő megszakitás nélkülinek, hogy megállapítható legyen, miképen számitandó az a 3 évi megszakitás nélküli szolgálat, a mely a 2. §. I. 1. c) pontja értelmében arra szükséges, hogy a havidíjas, napidíjas, napibóres vagy munkás állandó alkalmazottá váljék. E határozmányoknak a törvénybe való felvételére azért volt szükség, mert eddig nem volt minden vasútra nézve egyöntetűen eldöntve az a kérdés, hogy mikor ne tekintessék a szolgálat megszakitottnak. Szoros értelemben megszakitás nélküli szolgálatról ugyanis nem lehet beszélni, mert rövid szabadság, betegség, pihenő idő, munkahiány, fegyvergyakorlat stb. minden alkalmazott szolgálatában idéz elő kisebb-nagyobb megszakításokat. Ezek elbírálása pedig a különféle vasutaknál más-más módon történt. Az a körülmény, hogy a különféle szolgálati ágaknál az alkalmazottól egy évben különböző számú szolgálati nap követeltetik az illető szolgálati ágaknak egymástól eltérő szolgálati viszonyaiban és természetében leli természetes magyarázatát. 4. &. A vasutak kötelesek a törvényerejű vasutüzleti rendtartás 61. §-a értelmében a szolgálatukban álló személyzetről pontos nyilvántartást vezetni, mely nyilvántartás a felügyeleti hatóság ellenőrzése alatt áll. Erre való tekintettel úgy a nyilvántartás mikéntje, mint a szolgálati táblázatok és rangsorok megállapítása és vezetése a szolgálati szabályzat keretébe volt utalható, annál is inkább, mivel a jelen törvény 56. §-a értelmében a szolgálati szabályzat érvényességéhez a kereskedelemügyi minister jóváhagyása szükséges. Az alkalmazottak köréből ismételten felmerült az a kívánság, hogy a rangsort azoknál a szolgálati főnökségeknél, melyek azt vezetik, megtekinthessék. E kívánalom teljesítése ily alakban gyakorlati nehézségekbe ütközött volna, miért is a jelen szakasz második bekezdésébe az a czélszerű intézkedés vétetett fel, mely szerint a szolgálati főnökségeknek az alájuk tartozó