Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-875
875. szám. 5b3 II. Részletezés. i. §. Az 1. g. a törvény érvényességének területi és személyi kiterjedését az eddigi vasúti szolgálati rendtartással egybehangzóan állapítja meg, kimondván, hogy a törvény a magyar szent korona országainak területén üzemben tartott összes géperőre berendezett közforgalmú vasútra és azok összes alkalmazottaira érvénynyel bir. E szerint az állati erőre berendezett közforgalmú vasutak nem esnek a törvény hatálya alá. De nem birnak a jelen törvény határozmányai kötelező erővel a korlátolt közforgalomra berendezett géperejű iparvasutakra s ezek alkalmazottaira sem Sőt a géperőre berendezett közforgalmú vasutak tekintetében sem áll fenn a törvény uralma minden megszoritás nélkül, a mennyiben a kereskedelemügyi minister engedélyével, az 56. §. értelmében a törvény egyes rendelkezéseitől eltérésnek lehet helye az alsóbbrendű vasutakra nézve általában és különösen oly vasutakra nézve, ha nem tartoznak is az alsóbbrendű vasutak közé, amelyeknek az ország határán tul is vannak vonalaik. E szerint a törvény kiterjedési körének megállapításánál az 1. §. mellett az 56. £. utolsó bekezdése is figyelembe veendő. Az első szakasz ezenfelül az eddigi vasúti szolgálati rendtartás határozmányait kiegészitve kimeritőbb meghatározását adja azon legfontosabb fogalmaknak, melyek a törvényben leggyakrabban előfordulnak, mint alkalmazott, fellebbvaló, szolgálati főnökség, szolgálati főnök, felsőbbség és pedig egyrészt azért, hogy ezek értelme iránt kétség ne legyen, másrészt, hogy &a kelljen a törvény további szakaszaiban körülírásokkal élni, azok különböző értelmének megjelölésére. A »felsőbbség« kifejezés az 1. szakasz fogalom meghatározása szerint, a közvetlen fellebbvaló, illetőleg a szolgálati főnök kivételével, az összes többi fellebbvalókat magában foglalja. 2- §• A második szakasz a vasutak személyzetét a jövőre nézve is, az eddigi módon két nagy csoportra osztja. Nevezetesen: állandó (végleges) ós ideiglenes alkalmazottakat különböztet meg, mely két csoporton belül az alkalmazottak külön részletesen is felsoroltatnak és meghatároztatnak. A csoportok szerinti megkülönböztetés mindenekelőtt a törvény és az annak alapján készitendő szolgálati szabályzatok czóljaira szükséges azért, mert bizonyos szempontokból, nevezetesen az eskütétel, a fegyelmi jog, a szolgálati viszony megszűnése és többnemű kedvezmény tekintetében a kétrend71*
