Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-875

560 875 szám. mely az alárendelteket bizonyos esetekben feljogosítja arra, hogy a fellebbvalók szóbeli meghagyásának Írásba foglalását kérhessék. Más szolgálati ágak szempontjából talán szokatlannak vagy aggályosnak látszik ez a rendelkezés, a vasúti és különösen a forgalmi szolgálat körében azonban, a felelősség megállapithatása érdekében alig mellőzhető. A 23. §-ban az alkalmazottak ellen elkövetett büntetendő cselekmények megtorlásának kezdeményezése a bűnvádi eljárás szabályaival az eddiginél helyesebb szabályozás útján összhangzásba hozatott. A pihenőidő szabályozásánál (26. §.) és a szabadságra való igény biztosításánál (27. §.), bár ezek nagymórtékben érintik a vasutak pénzügyi érdekeit, mégis súlyt kell fektetni arra, hogy ezek nagyjából az eddigi vasúti szolgálati rendtartás által szem előtt tartott alapon rendeztessenek, mert ezt, a forgalom biztonságának érdekei mellett, fontos szocziális tekintetek is kivánják. A mi különösen a pihenőidő kérdését illeti, az a nyugoti államokban részint törvény, részint kormányrendeletek útján már évekkel ezelőtt szabályozást nyert és Magyarországon is úgy az államvasutaknál, mint egyes magán vasutaknál már ezidőszerint is bizonyos szabályok állanak fenn. A 26-ik szakasz czélja az, hogy lefektesse a törvényben azon főbb irányelveket, melyek megadják az alapot a pihenőidő ügyének egyöntetű és a mai kor igényeinek megfelelő szabályozására anélkül, hogy a részleteket is kimeritően kifejtenék, a mi egyrészt nem illik a törvény keretébe, másrészt a vasúti személyzet munkájának sokféleségénél ós az egyes vasutak ós vonalak eltérő viszonyainak nagy változatosságánál fogva czólszerűnek nem is mutatkozik. A politikai jogok gyakorlása (28. §.) és az egyesületi ügy (29. §.) tekintetében az eddigi vasúti szolgálati rendtartás szabályai lényegileg változatlanok maradnak. Szolgálati vétségek. A szolgálati vétségekről szóló IV. fejezetben tüzetesen felsoroltatnak azok a szolgálati vétségek (33. §.), melyek miatt az alkalmazott ellen fegyelmi eljárás inditható és felsoroltatnak azok a rend- és fegyelmi büntetések (31. §.), melyek a szolgálati vétségek megtorlására alkalmazandók. A fegyelmi vétségek felsorolása, bár a dolog természete szerint nem lehet kimerítő ós taxativ, mégis a gyakrabban előforduló szolgálati vétségeket akként csoportositja, hogy a fegyelmi bíróságoknak nem lesz nehéz határozataikban bármely felmerülő vétséget a 33. §-ban foglalt tágabb körű vétségmeghatározások valamelyike alá vonni és az esetek súlyosságához képest esetleg a büntetésből való elbocsátást is kimondhatni. A 34. §-ban foglalt határozmányok szerint azonban az elbocsátás csakis a 33. §-ban elősorolt fegyelmi vétségek eseteiben mondható ki, a mi viszont az alkalmazottak szempontjából fontos garancziát jelent. Fegyelmi eljárás. A fegyelmi eljárás a rendeleti úton életbeléptetett vasúti szolgálati rendtartás határozmányai és az ezeknek megfelelő helyesnek bizonyult gyakorlathoz képest akként van megállapítva a javaslatban, hogy az állandó alkalmazottak jegyeimi büntetés alá eső szolgálati vétségeinek elbírálása első