Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-870
870. szám. 157 szóm elől nem téveszthető fontos érdeke megokoíttá teszik, különösen a sajtó útján olkövetett politikai jellegű bűntettek és vétségek esetében a kii*. ítélőtáblák székhelyén működő esküdtbíróságok kivételes hatáskörét. De csak óvatosan szabad hozzányúlni a hatásköri ós illetékességi kérdéshez a látszólag magánjellegű rágalmazási ós becsületsértési sajtóperekben is, mert fontos politikai kérdéseket könnyű szerrel lehet átjátszani a becsületsértési vagy rágalmazási perekbe, amikor ezek magánjellegüket elvesztve, határozottan a politikai perek sorába lépnek. Nem lehet azonban szem elől téveszteni azokat a komoly nehézségeket sem, amelyekkel egy-egy sokszor egészen magánjellegű rágalmazási vagy becsületsértési pernek a messze eső kir. ítélőtáblai szókhelyen való letárgyalása jár, holott az összes érdekelt felek más esküdtbíróság illetékessége alá tartozó területen laknak. Nagy és indokolatlan megterhelés ez a perben érdekelt felekre és tanukra s nagy terhet ró az ítélőtáblák szókhelyén működő esküdtbíróságok tagjaira is. A javaslat e szempontok figyelembevételével a tisztán politikai jellegű sajtópereket továbbra is a kir. ítélőtáblák székhelyén működő esküdtbíróságnak tartja fenn, de a célszerűségnek és méltányosságnak megfelelően, tekintettel arra a számos kérelemre is, amelyeket az érdokelt városok, első sorban Fiume város közönsége terjesztettek a törvényhozás ós a kormány elé, a rágalmazási és becsületsértési perekre a kir. ítélőtáblák székhelyén működő esküdtbíróság illetékességének kizárólagosságát megszünteti és kimondja, hogy ily esetekben az az esküdbíróság jár el, amely a bűnvádi perrendtartás szabályai szerint illetékes. Azt az aggodalmat, hogy a politikai jellegű vagy egyéb közérdekű perek a nagyobb és nemzeti szempontból inkább megbízható központokból el vonatnak, megszünteti a javaslat azzal, hogy a bíróságnak az ily ügyek megfelelő áttételére módot nyújt. Lehetőséget nyújt ugyanis a javaslat 46. §-ának második bekezdése arra, hogy az illetékes esküdtbíróság mellett működő vádtanács az ügyet a kir. ügyészség indítványára közérdekből a kir. ítélőtábla mellett működő esküdtbírósághoz tegye át. A felek érdeke követeli, hogy az így illetékessé vált bíróság az eljárást illetékesség okából ne tagadhassa meg ; ehhez képest a javaslat ily értelemben rendelkezik. A 47. §-hoz. A rágalmazás ós a becsületsértés miatt indított eljárás tekintetében változtat a javaslat (47. §.) a bűnvádi perrendtartás illetékességi szabályain is ós a szükséges módosításokkal részben visszaállítja a sajtótörvénynek most hatályon kívül helyezett 23. §-át. E szakasz szerint «midőn ... a kereset a panaszló fél folyamodására indíttatik meg, amely hatóságban a panaszló fél lakik, az ügy abban is elítéltethetik«. A bűnvádi perrendtartás az illetékességnek ezt az esetét nem ismeri; 562. §-a szerint sajtóügyekben »az eljárásra az a sajtóbíróság illetékes, melynek területén a ívyomtatvány készül, ha pedig a nyomtatvány készültének helye ismeretlen, vagy a magyar állam területén kívül fekszik, az a sajtóbíróság, melynek területén a nyomtatványért felelős egyén lakik vagy tartózkodik. Ha mind a nyomtatvány készültének helye, mind a felelős személynek lakó-, illetőleg tartózkodó helye ismeretlenek vagy a magyar állam területén kívül esnek, az a sajtóbíróság illetékes, melynek területén a vád tárgyává tett nyomtatványt forgalomba hozták.« E rendelkezésben a törvény azt az általános büntető perjogi elvet emel
