Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-870

156 870. szám. E rendelkezés alkotmányos államban, ahol a polgároknak a közügyekbe beleszólásuk ós betekintésük van, a közszabadságok egyik biztosítéka. Amit minden polgárnak meghallgatni szabadságában áll, annak megírásától a sajtó sem tiltható el. A sajtótörvény 14. §-ától a javaslat 41. §-a a szövegezésen tett lényegtelen módosításokon kívül egyfelől abban különbözik, hogy az iratok közlésének csak akkor biztosít büntetlenséget, ha azok nyilvánosak, azaz bárki által megtekinthetők voltak, másfelől pedig abban, hogy a szóban iorgó közleményekért nemcsak a büntetőjogi, hanem a magánjogi felelősséget is kizárja. Igaz ugyan, hogy a hatóságok nyilvános ellenőrzése a közérdeknek csak hasznára válhatik, de a hatóságok nem nyilvánosságra szánt iratainak közzététele gyakran a közérdeket sérti s ártatlan emberek jogosulatlan meghurcolásával is járhat. Más irányban is számos visszaélés történt a hatóságok s különösen a büntető bíróságok iratainak közzétételével, ami gyakran közfelháborodást szült. A sajtótörvény idézett rendelkezése e visszaélésnek nem állta útját. A javaslat 44. §-a az érintett közszabadsági tekinteteket szem előtt tartja, de legalább az oly visszaélések meggátlására, amelyek bűncselekményeket tartalmazó közleményekben jelentkeznek, mégis alkalmat nyújt. NEGYEDIK FEJEZET. Sajtóeljárás. A 45. §-hoz. A sajtóügyekben követett eljárás reformja iránt a közelmúlt évek folyamán, mint az általános indokolásban említve volt, figyelemre méltó kívánságok merültek fel. E kívánalmaknak megfelelően a javaslat egyes változtatásokat indítványoz, amelyek részben a sajtószabadság követelményeit elégítik ki, részben a sajtóügyekben érdekelt személyek jogosult igényeinek felelnek meg. A reform kiterjed a sajtó útján elkövetett bűntettek és vétségek mellett a sajtó útján elkövetett oly kihágásokra is, amelyek törvényben vannak megállapítva. A rendeletekben ós a szabályrendeletekben megállapított kihágások a közigatási hatóságok hatáskörébe tartoznak s az ott érvényes eljárási jogszabályok szerint egészen más elbirálás alá esnek. A 46. §-hoz. Szükségesnek mutatkozik mindenekelőtt a bíróságok hatáskörére és illetékességére vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatása. 1. Az 1897 : XXXIV. t.-c. 15. §-ának utolsó bekezdése szerint sajtóügyekben csak az az esküdtbíróság járhat el, amely valamely kir. ítélőtábla székhelyén működik. E kivételes rendelkezésnek komoly indokai elől a javaslat nem zárkózik el. Úgy az ítélőtáblák székhelyén működő esküdtbíróságok magasabb szellemi képesítettségének szempontja, mint a magyar állami egység biztosításának