Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-870
870. szám. 155 jában lehessen közzétenni. A bíróság kezét a sértett java-a sem köti meg úgy a javaslat, mint az a Btk. 277. §-a szerint megkötve volt; a javaslat szerint a bíróság annak a lapnak kiválasztásában, amely az ítéletet közzéteszi, a sértett indítványhoz sincs kötve. Rendszerint ugyan a sértett indítványa lesz irányadó ; de előállhatnak oly körülmények is, amelyek akár közszempontból, akár a terhelt vagy harmadik személyek érdekében a sértett indítványától eltérést tesznek kívánatossá Az ítélet közzétételére a javaslat az elítéltet kötelezi. Ez a kötelesség a bűnösségnek természetes folyománya. Az elítélt kötelezettségének elmulasztásához a javaslat nem fűz büntetőjogi következményeket, mert az elítélt nem rendelkezik azzal a lappal, amelyben az ítéletet közzétennie kell. Ehelyett feljogosítja a javaslat a sértettet, hogy a késlekedő terhelt helyett a közzétételről maga gondoskodjék Önként érthető, hogy ebben az esetben a sértett követelheti költségeinek megtérítését és e költségek a 40. §. szabályainak megfelelően nemcsak az elítélt személyt, hanem mindazokat terhelik, akik a pénzbüntetésért felelősek. Az eljárás egyszerűsége érdekében ezt a költségmegtórítést az eljáró bíróság egyszerű végzéssel mondja ki. 3. Időszaki laplan elkövetett rágalmazás esetében a Btk. 277. §-a szerint »az itélet indokaival együtt ugyanazon nyomtatványnak, a jogérvényes ítélet kihirdetése vagy kézbesítése után megjelenő első száma elején teendő közzé«. Az előfordult visszaélések meggátlására a javaslat e rendelkezést azzal egészíti ki, hogy a közzétételnek a lap rendes nyomásával ós minden lappéldányon meg kell történnie. Ha a kiadó kötelezettségének eleget nem tesz, alkalmazni kell vele szemben a javaslat 23. $-ában a helyreigazítási jog megszegésére vonatkozó rendelkezéseket. Ezek szerint tehát mulasztása folytán őt kihágás miatt lehet elítélni s a közzétételre újból kötelezni kell. A bírói tekintélyre támaszkodó marasztaló ítélet közzététele a sértettre nézve rendszerint fontosabb, mint a saját tollából eredő helyreigazító közleményé. Az ügy érdemét eldöntő ítélet közlésének elmulasztása a bírói tekintélyt jobban sérti, mint a helyreigazítást elrendelő ítéleté. A kiadó lapjával szabadon rendelkezik; tehát a közzétételnek akadálya nincs s így annak elmulasztása súlyosabb beszámítás alá esik Teljesen jogosult tehát, hogy az ily ítélet közzétételének elmulasztását a törvény épen oly szigorral sújtsa, mint a magánjellegű helyreigazító közleményét. A sajtótörvény 3ö. § a szerint is az ily kiadót száz forint fizetéssel kellett büntetni. 4. Többször megtörtént, hogy az az időszaki lap, amelyben a rágalmazó vagy becsületsértő közlemény megjelent, megszűnt, mielőtt az ítélet közzététele tekintetében törvényes kötelezettségének eleget tett volna. Ily esetben a bíróságnak nem volt támpontja az iránt, mily úton gondoskodj ék a marasztaló ítélet közzétételéről. E hiányt pótolja a javaslat azzal a rendelkezéssel, hogy ily esetben úgy kell eljárni, mintha a rágalmazást vagy becsületsértést nem időszaki lapban követték volna el. A 44. §-hojs. A sajtótörvény 14. §-a szerint: »Ki az országgyűlés, törvényhatóságok, mindenféle törvényszékek ós a törvény által alkotott egyéb testületek iratait és azok nyilvános üléseit hív szellemben és igazán közli, ellene a közlöttek tartalma miatt kereset nem indíttathatik.« 20*
