Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-870

118 870. szám. és bizottságai, úgyszintén a hatóságok adnak ki, — szokásjogunk alapján már most is fennállónak lehet tekinteni; belső igazolása abban rejlik, hogy az immunitást élvező parlamentnek s a közhatalmat gyakorló hatóságoknak kiadmányai sem eshetnek más elbírás alá, mint cselekményeik. Amint cselekményeiket külön jogszabályok szerint kell megítélni, úgy sajtótermékeikre sem lehet az általános jogszabályokat alkalmazni. Az immunitás lényegéből s a közhatalom gyakorlásának jogából folyik, hogy úgy a rendészet, mint a felelősség ós az eljárás tekintetében a törvényhozó, a bírói ós a végrehajtó hatalom szerveit külön jogok illetik meg. A törvényhozás bizottságai közé tartozik természetesen a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság (delegáczió) is, amelyet éppen azért a javaslat szövege külön meg nem említ. A hatóságok fogalmát meghatározza a Btk. 164. §-a s az ennek alapján fejlődött bírói gyakorlat A hatóságok részéről összehívott értekezletek hivatalosan közzétett jegyzőkönyvei is a hatóság kiadmányai, tehát szintén nem esnek a törvény szabályai alá. MÁSODIK FEJEZET. Sajtórcndészet. 1. A sajtótermékek előállításáról. Az 5. §-ho:. 1. Az 5. §-nak a nyomda- vagy más többszörösítő vállalat tulajdonosára vonatkozó rendelkezése megfelel a sajtótörvény 41. §-ában foglalt annak a jogszabálynak, hogy a nyomda tulajdonosnak minden nyomtatványra valódi nevét ós lakát ki kell tennie. A kiadóra vonatkozó rendelkezés újítás. Mindkét rendelkezésnek az a célja, hogy a sajtójogi felelősség érvényesítését biztosítsa. A fokozatos felelősségnek a sajtótörvényben elfogadott rendszere mellett o célból teljesen elegendő volt, hogy a nyomtatványról a hatóság a végső fokon felelős nyomdász kilétét megállapíthassa. Ama felelősségi rendszer szerint azonban, amelyet a javaslat igazságosabbnak s a sajtó szabadságára a kedvezőbbnek tart, nem elegendő többé a sajtóterméken a nyomdatulajdonos megjelölése ós szükséges, hogy a kiadó neve is kitétessék. Ez az új rendelkezés sem az eddiginél számbavehetően nagyobb megterhelést az érdekeltekre nem ró, sem a sajtó szabadságát s az anonymitás jogát nem korlátozza, mert a kiadó nevének kitétele oly csekély munkatöbblet, amelyet figyelembe venni általában nem kell; a kiadóra a jogi és az erkölcsi felelősség szempontjából rendszerint közömbös, hogy neve a nyomtatványon szerepel-e vagy nem. Az anonymitás jogát a rendelkezés szintén nem sérti, mert azt sohasem magyarázták úgy, hogy a kiadóra is kiterjed. Minthogy pedig az közérdek, hogy a nyomtatvány tartalmáért végső fokon felelős személy kilótét a bíróság szükség esetén nehézség nélkül megállapíthassa; a javaslat álláspontja indokolt. Az időszaki lapokon a felelős szerkesztő megnevezését az ily sajtótermékekre megállapított külön felelősségi rendszer mellett a javaslat egyes