Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-870

870. szám. 117 válik határozatlanná, holott azzá lenne, mihelyt a sajtótermékek köréből, ebbeli természetük dacára kizáratnának. E rendezés szerint a kőnyomati úton vagy más módon többszörösített hirlaptudósítókra úgy a sajtórendószet, mint a felelősség ós eljárás tekintetében ugyanazok a jogszabályok érvényesek, mint más sajtótermékre; csupán a belőlük átvett közleményekért való felelősség kérdése nyert az általános szabály alól kivételes, a tudósítók jogi természetének megfelelő s az időszaki lapok szellemi munkásainak felette kedvező, különleges megoldást. E megoldás indokolását a 37. §-nál adom elő. A 3. §. hoz. 1. Az időszaki lapot más sajtóterméktől lényegileg intézmónyszerű jellege s az az állandó, rövid időközökben felújuló s így folytonosnak tekinthető behatás különbözteti meg, amelyet a közönségre gyakorol. Minthogy e lényeges különbség az időszaki lapoknál a rendestől eltérő rendészeti, felelősségi és eljárási szabályokat kíván, a törvénynek szabatosan meg kell határoznia azok fogalmát. Az 1848 : XVIII. t.-c. e meghatározást ruellőzte; a javaslat 3. §-ának első bekezdése az elterjedtebb bírói gyakorlatot és közfelfogást juttatja kifejezésre a következő meghatározással : * Időszaki lap az egy hónapot meg nem haladó időközökben ugyanazon címmel megjelenő minden hirlap vagy folyóirat.« Az egy hónapot meghaladó időnél nagyobb közökben megjelenő sorozatos kiadványokat a javaslat nem sorozza az időszaki lapok közé, mert ezek az egyes füzetek megjelenése közt eltelő nagyobb időtartamnál fogva nem igénylik azt a sajátos rendészeti, felelősségi ós eljárási rendelkezéseket, amelyek a sűrűbben megjelenő időszaki lapoknál indokoltak. A javaslat szövege szerint időszaki lap csak hirlap vagy folyóirat lehet. E szövegből nyilvánvaló, hogy nem sorozhatok ide azok az önálló, egységes munkálatok, amelyek más könyvektől csak abban különböznek, hogy nem egyszerre, hanem egyes füzetekben jelennek meg. A »hirlap« és »folyóirat« elnevezés annyira közérthető és a közfelfogásban azok fogalma annyira tisztázva van, hogy meghatározásuk a törvényben fölösleges. 2. A 3. §. második bekezdése az időszaki lapoknak nyújtott kedvezményekkel való visszaélést kívánja meggátolni. Mint ugyanis fentebb említve volt, az időszaki lapoknak a javaslat, tekintettel sajátos természetükre, többféle kedvezményt ós előnyt biztosít (pl. az eljárás megindításának határidejére nézve stb.). Nehogy egyes vállalatok a törvény kijátszásával az időszaki lapok részére biztosított előnyök jogosulatlan megszerzése végett az időszaki lapok keretében ezeknek belső természetével meg nem egyező sajtóterméket is kiadjanak, kimondja a javaslat, hogy az időszaki laptól elkülönítve is megszerezhető melléklet csak akkor tekinthető időszaki lapnak, ha önmagában is az időszaki lap fogalma alá esik. A különálló könyvek tehát nem lesznek még időszaki lapokká, ha a kiadó egyes példányaikat valamely időszaki laphoz mellékletül csatolja. A 4. §-ho0. Azt a jogszabályt, hogy a törvény rendelkezései nem terjednek ki azokra a hivatalos közléseket tartalmazó sajtótermékekre, amelyeket az országgyűlé.s