Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-786
48 780. szám. ról, s ha a vádlott siketnéma, arról, volt-e a vádlottnak az elkövetés idején a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátása, a súlyosító és enyhítő körülményekről, a közokirattal bizonyított olyan okról, amely súlyosabb vagy enyhébb büntetési nem vagy büntetési tétel alkalmazását vonja maga után, továbbá a törvényben meghatározott biztonsági rendszabályok alkalmazásáról, végül arról, hogy a vádlott volt-e már büntetve, az esküdtekhez kérdést intézni nem szabad. Ezeket a kérdéseket a bíróság az esküdtek meghallgatása nélkül az ítéletben dönti el. 10. §. A 6—9. §-okban meghatározott kérdések szerkesztésénél az 5. §. rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. Azt a ténykérdést, amely a beszámítás és a büntethetőség jogkérdésének, valamint a súlyosabb vagy enyhébb büntetési nem vagy büntetési tétel alkalmazására vonatkozó jogkérdésnek alapjául szolgál, a bíróság belefoglalhatja az 5 - 8. §-ok értelmében szerkesztett ténykérdésbe. ii. §• Az oly indítványt, amely arra irányul, hogy a bíróság valamely az (1gy megítélése szempontjából döntő jelentőségű ténykörülményt a ténykérdésbe felvegyen (5. §.), vagy hogy valamely külön kérdést feltegyen, csak a törvényből merített ok alapján, vagy akkor szabad elutasítani, ha az erre irányuló indítványnak megfelelő ténybeli adat a főtárgyalás folyamán nem merült fül. 12. §. A megállapított kérdések felolvasása után következnek a perbeszédek. A perbeszédek után az elnök az esetleg újra, vagy módosítva megállapított kérdéseket aláírja ós semmisség terhe alatt ismét felolvastatja. Ezután következik az elnök fejtegetése s az esküdtek tanácskozása és határozathozatala. 13. §. A fejtegetésnél az elnökön kívül csak a bírói tanács másik két tagja, az esküdtek, a jegyző, a vád képviselője, a sértett vagy képviselője s a vádlott és védője van jelen. Az elnök a kérdéseket abban a sorrendben olvastatja fel és fejtegeti, amelyben a bíróság megállapította és ha indokoltnak tartja, egyszerre több kérdést is felolvashat ós fejtegethet. Fejtegetésében kiterjeszkedik azokra a jogi kérdésekre, amelyeket az esküdteknek megoldaniok és azokra a törvényekre, amelyeket alkalmazniuk kell, úgyszintén azokra a szempontokra, amelyek a törvénynek a vád tárgyává tett bűncselekményekre való alkalmazásánál irányadók ; nem szabad azonban véleményt nyilvánítania sem a bizonyítás eredményéről, sem a bizonyítékok mérlegeléséről. A fejtegetés után az elnök megkérdezi az esküdtektől, hogy egyes kérdésekre e bekezdésnek megfelelő bővebb felvilágosítást nem kívánnak-e?
