Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-786
786. szám. 49 Akármelyik esküdt kívánságára az elnök az előbbi bekezdés értelmében minden jogi felvilágosítást e fejtegetés után is megadni köteles. Az elnök fejtegetését senki sem szakíthatja félbe és amiatt senki sem szólalhat fel. Az elnök fejtegetését, ha amiatt perorvoslatot jelentettek be, a jegyzőkönyvbe fel kell venni. 14- .§• Az elnök fejtegetése után a bírói tanács másik két tagjának, a vád képviselőjének, a sértettnek vagy képviselőjének, a vádlottnak és védőjének el kell a termet hagynia ; az esküdtek tanácskozásánál és határozathozatalánál az esküdteken kívül semmisség .terhe alatt csak a bíróság elnöke és a jegyző van jelen. A tanácskozás megkezdése után az esküdtek közül a teremből az elnök Írásbeli engedélye nélkül mindaddig senki sem távozhatik, amíg határozatukat meg nem hozták. A bíróság azt az esküdtet, aki e szabályok ellen vét, kétszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetheti ; az ellen pedig, aki az esküdttel az elnök Írásbeli engedélye nélkül érintkezik, huszonnégy óráig terjedhető elzárást állapíthat meg. 15. §. Az esküdtek tanácskozását a bíróság elnöke vezeti ós gondoskodik a tanácskozás rendjéről s szabadságáról. Valahányszor azonban az elnök újabb felvilágosítást nyújt vagy újabb fejtegetésbe bocsátkozik, a bírói tanács másik két tagja, a vád képviselője, a sértett vagy képviselője, a vádlott ós védője a teremben újból elfoglalja helyét. Ha legalább Öt esküdt szükségesnek tartja, hogy a bíróság a kérdéseket megváltoztassa, kiegészítse vagy új kérdést tegyen fel, az emök a főtárgyalást újból megnyitja s a bíróság az indítványra a feleket meghallgatja és határozatot hoz. A határozat után az esküdtek folytatják a tanácskozást. 16. §. Az esküdtek a tanácskozás befejezése után titkosan egyenként leadják Szavazatukat. A szavazatokat az elnök a-jegyzővel együtt összeszámlálja ós a szavazatok arányát az egyes kérdések mellett feljegyzi. 17. §. Az esküdtek oly határozatához, amely az 5—9, §-ok értelmében feltett ténykérdésre vagy jogkérdésre igenlő választ ad, vagy amely a beszámítást kizáró vagy a büntethetőséget megszüntető okot nem állapítja meg, vagy amely a büntető törvények külön rendelkezései értelmében súlyosabb bünteFórendi iromány. XVI. 1910—1915. 7
