Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.

Irományszámok - 1910-786

100 786. szám. az ügy érdemleges elintézése pedig a közbevetett felfolyamodás folytán jelentékeny késedelmet szenvedett. A tervezett módosítás összhangban áll a semmisségi panasz érdemleges felülbírálatának a javaslat 28. §-ában keresztül vitt kiterjesztésével is. 3. Az elkésetten vagy az arra nem jogosult egyén részéről használt semmisségi panaszt és indokolását az a bíróság, amelynél bejelentették vagy beadták, a jövőben is visszautasítja. Ez iránt a javaslat 30 §-ának 1. bekezdése kifejezetten rendelkezik. A javaslat 30. §-a egyebekben fenntartja a Bp. 432. §-ának rendelkezéseit. A 81. §.-hoz. A kir. Kúria határozatának meghozásánál irányadó jogszabályokat a Bp 437. $-a határozza meg. E jogszabályok legnagyobb részét a javaslat fenntartja, egy részüket azonban az általános indokolásban kifejtett cél érdekében megfelelően módosítja és kiegészíti. 1. A törvény szerint a kir Kúria köteles határozatát azokra a tényekre alapítani, amelyeket a Bp. 426. §-a 1. pontjának esetében az esküdtbíróság, ugyané §. 2. és 5. pontjának esetében a kir. törvényszék, egyébként a kir. ítélőtábla valóknak fogadott el. Ez a rendelkezés megfelel a semmisségi panasz elintézésével járó teendők jogi természetének, mert a semmisségi panaszt elintéző fórum nem vehet fel bizonyítást; megfelel a szóbeliség és a közvetlenség elvének, mert az iratok alapján ítélkező kir. Kúriát azokra a tényekre utalja, amelyeket a közvetlenség elvei alapján eljáró bíróság állapított meg. Ennélfogva a javaslat ezt a rendelkezést átveszi, de egyúttal oly magyarázatot is fűz hozzá, amely lehetővé teszi, hogy a kir. Kúria az alsóbb bíróság ténymegállapítása mellett tekintettel lehessen a ténymegállapításnak alapul szolgáló azokra a bizonyítékokra is, an elveknek értelme az iratokban épp oly kevéssé homályosítható el, mint magán a főtárgyaláson. Ezek a Bp. 313 §-ának első és második bekezdése értelmében felolvasott iratok, valamint a szakértőknek a fő tárgyal ásón el terjesztett nyilatkozatai. Minthogy ezek a bizonyítékok világosabbá tehetik a ténymegállapítást, megkönnyítik a vádlott egyéniségének és é let viszonyainak s általában a bűnösség fokának meghatározását, a javaslat kifejezetten rendeli, hogy a Bp. 313. §-ának első és második bekezdése értelmében felolvasott iratokat, valamint a szakértőknek a főtárgyaláson előterjesztett nyilatkozatát a kir. Kúria a ténymegállapítás mellett figyelembe veheti. 2. Ha alaki semmisségi ok (a Bp. 384. §-a és a jelen törvény 27. §-ának 1—6. pontjai) forog fenn, a kir. Kúria a javaslat szerint a Bp. 404. §-a értelmében jár el, a most idézett §. második bekezdését azonban nem alkalmazhatja. Ez a rendelkezés a Bp. 437. §-ának második bekezdésével lényegileg megegyezik s attól csak a szerkezet egyszerűségével tér el. 3. Ugyancsak megegyezik a Bp. 437. §-ával (harmadik bekezdés) a javaslatnak az a további rendelkezése, hogy ha anyagi semmisségi ok (a Bp. 385. és 556. §-a, valamint a jelen törvény 27. §-ának 7. pontja) forog fenn, a kir. Kúria az első vagy másodfokú bíróságnak, vagy mindkét alsó fokú bíróságnak ítéletét egészben, vagy ha a különválasztás lehetséges, részben megsemmisíti és a törvénynek megfelelő ítéletet hoz.