Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-643

643. szám. 189 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalú megitélése szerint kivonatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és ntasitások szerint szükségesek s illetőleg, amelyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről hivatkozással azon szabályokra követeltotni fognak. A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán túlmenő berendezések kívántatnának, ezek csakis engedélyes hozzájárulásával lösznek érvénycsithetők. Mihelyt az engedélyezett vasút évi elegybe vétele kilométerenkint 28.000 koronát elér, köteles az engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiópiteni, vagy pedig a vasútat elsőrangú főpályává átépiteni. Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyestől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Engedélyes köteles az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirró tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §. Engedétyes köteles jelen engedélyokirat keltétől számitott három hó alatt részvénytársaságot alapi tani. E részvénytársaság felhatalmaztatok, hogy a ténjdeges ópitési és üzletberendezési költség beszerzése czéljából névre vagy előmutatom szóló czímleteket az 1888. évi IV. törvényczikk 10. g-ában fogbdt határozmányok figyelemben tartása mellett bocsásson ki, mely kibocsátás* P*k módozatait a kereskedelemügyi magyar királyi minister a pénzügyi Magyar királyi ministerrel egyetórtőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények ^bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi magyar- királyi minister által a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada, s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/o-kal megszaban ló osztaléka lesz fedezendő, s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, amig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szóm előtt tartandó, hogy a törlesztési