Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-643

190 643 szám. hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint amely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazoráltal minden egyéb társa­sági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedó' y okirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fen tartás nélkül kötelezőlog átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibo­csátandó czímletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóvá­hagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czím etek és szelvényeik mintáinak tervezetében kívánt módositások feltétlenül fogana­tositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7 §-a szerint az ópitósi tőkéből kihasitott tartalékalap növelésére fordittassók. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított enge­dólytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai rész vé iveiknek beváltását vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igé­nyelhetnek. A társaság szókhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutenge­dólyezósi szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. § a, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó egymásután következő 90 évben állap itt atik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút ós annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszon­élvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasútat teljes jók árban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterhéltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvény­czikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszkö­zökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s órkefcési helyeden levő őr- és felvigyázó-házakká',

Next

/
Oldalképek
Tartalom