Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-643

643. szám. 177 A létesítendő helyi érdekű vasút a császári királyi szabadalmazott kassa­oderbergi vasút Csacza állomásból kiindulva, Turzófalván át az országhatár­tól mintegy 6 kilométer távolságban fekvő Trencsénmakó községig fog vezettetni. A helyi érdekű vasút rendes nyomtávval fog birni és gőzmozdonyüzemre rendezendő be. A fentebb tisztelettel ismertetett helyi érdekű vasútvonal hossza 27.4 kilométer, s a pálya oly képen épittetik ki és rendeztetik be, hogy azon a vonatok 40 kilométer óránkénti legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15°/oo-ben állapíttatott meg. A kanyarulatok a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem bírhatnak, csupán a Csacza csatlakozó állomás útfelőli előterén elhelyezendő egyenes vonalrész után következő kanyarulatnál, a hol a sugár kivételesen 180 méter. Az aczélból gyártandó sínek folyóméterenként 23*6 kilogrammnál köny­nyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon lesznek elhelyezendők, hogy igénybevételük 6.000 kilogramm kerék­nyomás alatt négyzetezentiméterenkint 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasút csatlakozása folytán Csacza es. kir. szabadalma­zott kassa-oderbergi vasúti állomása megfelelően kibővitendő és átalakítandó. A helyi érdekű vasúton a következő állomások, megálló, illetve rakodóhelyek létesítendők. 1. Trencsónrákó megállóhely .... 50 m. 2. Trencsónrákó állomás 250 » 3. Szaniszlófalva állomás 250 » 4. Határújfalu rakodóhely 150 » 5. Turzófalva vizállomás 335 » 6. Turzófalva megállóhely 100 » 7. Hegyeshely állomás 250 » 8. Hegyeshely megállóhely 100 9. Trencsénmakó mozdony- és vég­állomás 330 » hosàzban. A helyi érdekű vasút tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 3,658.000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 133.504 koronában állapíttatott meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 215.000 korona, rendes tarta­lékalap képzésére 30.000 korona, végül hófúvás elleni védművek létesítésére, valamint minőségileg meg nem felelő ivó- és mozdonytápvizek használhatóvá tétele költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap alkotására pedig 10.000 korona fordítandó. A külön tartalékalapnak rendeltetés szerinti lelhasználása után netán fennmaradó része a rendes tartalékalaphoz csatolandó. A tartalékalapok készpénz helyett a kibocsátási árfolyamon számított e lsőbbségi részvényekben is megalkothatok, mindazonáltal azzal a szokásos kikötéssel, hogy felhasználásuk esetén, legkésőbb azonban az első 3 üzletév leteltével az épitési vállalkozó által legalább is a kibocsátási árfolyamon az e lsőbbségi részvények készpénzben átveendők. A tartalékalapba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerű fel­használásukig osztalékigénynyel nem bírhatnik. A 3,658.000 korona tényleges építési és üzletberendezési tőke nagyságá­ik megokolásául tisztelettel megjegyzem, hogy a kisajátítási költségek rend­FÔVendi Iromány. XIV. 1910 lölö. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom