Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-587
94 587. szám. külön bíróságot csak a fővárosi rendőrbírósági kerületben szervez (111. §. 5. p.) míg a többi sommás eljárásban ítélkező bíróságoknál a gyermekek és fiatalkorúak ügyeinek csak idő és hely szerint való elkülönítését rendeli el, az esküdtbíróságoknak a fiatalkorúakra vonatkozó hatáskörét pedig egyáltalában nem érinti Minthogy azonban az 1879-iki Summary Jurisdiction Actnak fentebb ismertetett rendelkezései értelmében a gyermekek és fiatalkorúak bűnüg3'ei túlnyomó részben a sommás bírósigok hatáskörébe vonhatók, gyakorlatilag az esküdtbíróság hatásköre ezekben az ügyekben úgyis csak kivételes. A békebíróság (Petty sessional court) hatáskörébe tartozik a 14 évnél fiatalabb eg}'énnek nevelőintézetben (industrial school) való elhelyezése is, ha a gyermek koldul, csavarog, elhagyott, szülője vagy gyámja erkölcstelen életmódot folytat vagy oly környezetben él, amelyben a prostitúció veszélye fenyegeti (68. §.), de nem tűnik ki a Children Act ból, hogy a bíróság mint gyermekbíróság járna el A gyermekbírósági szervezetről szóló 111. §. szószerint a következő: >•> 1. Ha a sommás bíróság gyermek vagy fiatalkorú ellen emelt vádat vagy oly indítványt tárgyal, amely a gyermekre vagy fiatalkorára nézve teendő intézkedésre vonatkozik és a gyermek vagy fiatalkorú jelenléte szükséges, a bíróság, ha a vád nem irányul egyszersmind íelnőtt ellen is, a tárgyalást más épületben vagy teremben vagy más napokon és más időben köteles tartani, mint ahol ós amikor rendes üléseit tartja. Az ilykép ülésező sommás bíróság a jelen törvény értelmében fiatalkorúak bíróságának tekintendő. 2 Ha a fiatalkorúak bíróságának bárminő tárgyalása során kitűnik, hogy a vádlott vagy az, akire a tárgyalás vonatkozik, 16-ik életévét már betöltötte vagy meghaladta, vagy ha a nem fiatalkorúak bíróságaként eljáró sommás bíróság bárminő tárgyalása során az tűnik ki, hogy a vádlott vagy az, akire a tárgyalás vonatkozik, 16-ik életévét még be nem töltötte, e szakasz rendelkezései nem akadályozzák a bíróságot abban, hogy a tárgyalást, ha annak elnapoását kívánatosnak nem tartaná, folytassa és határozzon. 3. Gondoskodni keU arról, hogy 16 évnél nyilván fiatalabb szemétyek a bírósághoz vagy a bíróságtól való szállításuk, a tárgyalás előtt vagy után való várakozásuk alkalmával ne érintkezzenek felnőtt vádlottakkal, hacsak az utóbbiak ellen emeit vád nem függ össze azzal,y amelyet a nyilván 16 évnél fiatalabb személy ellen emeltek. 4 .A fiatalkorúak bíróságának tárgyalásán, hacsak a bíróság erre engedélyt nem ad, nem lehet más jelen, mint a bíróság tagjai és tisztviselői, a felek, ezek ügyvédei ós jogi képviselői és más, az ügyben közvetlenül érdekelt személyek. Megjegyzendő, hogy hírlap vagy tudósító ügynökség jóhiszemű kép vise lőit nem kell kirekeszteni. 5. Ő Felsége az 1839. és 1840. évi Fővárosi rendőrbírósági törvények alapján hozott minisztertanácsi határozattal a fővárosi rendőrbírósági kerületben egy vagy több külön fiatalkorúak bíróságának felállítását rendelheti el és e határozattal minden egyes bíróságnak illetékességét a kerületnek a rendeletben meghatározott részére nézve kijelölheti. Ha ily határozat hozatott, a londoni grófsági tanács a miniszter kívánságára valamely általa felállított őrizeti helyen gondoskodni köteles a szükséges elhelyezésről és pedig a költségekre és egyebekre nézve oly feltételek mellett, aminőkben a miniszter a tanáccsal megegyezik, esetleg a pénzügyminisztérium döntése szerint.«
