Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.

Irományszámok - 1910-587

102 587. szám. négy korhatár (—9 év, 9—14 óv, 14—16 év, 10—18 év) közül csak az első háromra terjed ki. A tervezet négy címre oszlik. Az első cím a fiatalkorúak bíróságáról szól. Fiatalkorúak túrájaként minden törvényszéki szókhelyen szakbíró mint egyes bíró járna el, akinek hatásköre a 16 évnél fiatalabb vádlottak ügyeiben a vizsgálatra, ítélethozatalra és az ítélet végrehajtására is kiterjed. Ez egyszersmind főnöke a járásbírósági székhelyeken megbízott laikus fiatalkorúak bírájának, akinek hatásköre csupán a sürgős esetekben végzett vizsgálatokra szorítkozik. A szakbírót, aki mint fiatalkorúak bírája jár el, a tervezet szerint 5 évre neveznék ki, a fiatalkorúak járásbírósági bíráját a szakbíró javaslatára 3 évi időtartamra jelölnék ki abból a lajstromból, amelynek összeállítására a patronázs-egyesületek is befolyást gyakorolnak. Nem terjed ki a fiatalkorúak bírájának hatásköre oly ügyek vizsgálatára, amelyben 16 évnél fiatalabb ós ennél idősebb vádlottak együtt vannak érdekelve. De ily ügyben is a fiatalkorú kihallgatása és személyi adatainak a nyomozása a fiatalkorúak bírájának feladata, s a vizsgálat befejezése után a fiatalkorúnak ügyét ítélethozatal végett hozzá kell áttenni. Míg a fiatalkorúak törvényszéki bíráját vizsgálóbírói hatáskör illeti, a járásbírósági laikus bíró csak az első nyomozást végezheti, állandóan a szakbíró felügyelete mellett. Egyáltalán nem vesz részt a vizsgálatban a kir. ügyész. A tervezet szerint a fiatalkorú vádlottakról egységesen megállapítandó minta szerint életrajzi vázlatot kell beszerezni, amely lehetővé teszi, hogy a bíró kimerítő és megokolt tájékozást nyerjen a fiatalkorú egyéniségéről. Ügyvédi védelemnek a vizsgalat folyamán nincs helye, de a fiatalkorút hozzátartozója vagy a patronázsegylet tagja támogathatja. Gondoskodik a tervezet, hogy minden törvényszék s minden járásbíróság területén őrizeti hely állíttassák fel a fiatalkorú vádlottak részére, de ezenfelül a bíró vagy a rendőrség a fiatalkorú őrizetét családjára vagy jótékonysági intézetro bízhatja, vizsgálati fogság azonban fiatalkorú ellen nem alkalmazható. Ha a fiatalkorúak bírája a vizsgálat befejezésével az eljárást megszünteti s a fiatalkorút egyben patronázs vagy jótékonysági egyesület vagy javítóintézet gondozására bízza, egyébként pedig tárgyalásra tűzi ki az ügyet. De ha a vádlott 9 évnél fiatalabb, tárgyalás mellőzésével a gyermeket szülőinek vagy gondozóinak kell visszaadni s utóbbiak pénzbüntetés terhével köte'ezhetők, hogy a jövőben a gyermekre jobbau vigyázzanak. Ha a szülő vagy gondozó személye nem nyújt biztosítékot a gyermek jövőjére vagy ha ez újabb bűncselekményt követ, elteljeskorúságáigapatronázsra bízható vagy javítóintézetbe utalható. Ugyanezeknek az intézkedéseknek van helye a 9—14, sőt a 14—16 éves fiatalkorúak ellen is, de az utóbbi korosztályba tartozó vádlottak a bíró határozatával a rendes bűnvádi eljárás elé is utalhatók. A tárgyalást a tervezet szerint alakiságok mellőzésével tartja a fiatalkorúak bírája, aki a fiatalkorút s ennek törvényes képviselőit megidézi. Ezeknek jelenléte kötelező A fiatalkorú felett távollétében ítélni nem lehet, minthogy kihallgatása is segítségül szolgál a bírónak a helyes intézkedés kiválasztásában. Sem kir. ügyész, sem védő nem vesz részt a tárgyaláson, minthogy az alkalmazható intézkedéseknek nincs büntető jellege. Ellenben résztvehetnek a tárgyaláson a gyermekvédő-bizottságok megbízottai. Egyébként a tervezet a tárgyalás nyilvánosságát kizárja, hogy ezáltal a fiatalkorúak ügyeibon a közvetlen, családias ielleget biztosítsa. Kapcsolatos a nyil-