Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.

Irományszámok - 1910-587

587. szám. 103 vánosság kizárásával a rendelkezés, amely a fiatalkorúak ügyeiben a tár­gyalásra vagy az ügy irataira vonatkozó minden hirlapi közlést büntetés terhe mellett tilt. A bírót a tervezet szerint teljesen diskrecionárius jog illeti a fiatal­korúra vonatkozó intézkedésében : csak saját lelkiismerete s a fiatalkorú érdeke köti. Joga van a felmentésre, bár a bűntett elkövetése megállapítást nyert és a következő intézkedések valamelyikére : dorgálás, próbára bocsá­tás, házi fogság, javító vagy nevelőintézet, a rendellenes fiatalkorúak gyógy­pedagógiai intézete, a fiatalkorú törvényes képviselőjének marasztalása a költségekben. A próbára bocsátás végrehajtása céljából a tervezet az állami és a társadalmi erők együttműködésével a pártfogó tisztviselők karát állítja fel, akik az állam tisztviselői, fizetésben részesülnek, a fiatalkorúak bírájá­nak ellenőrzése alatt állnak s ehhez a felügyeletük alatt álló fiatalkorúakról időközönként jelentést tesznek. Mindezek az intézkedések módosíthatók, ha az eredeti intézkedés nem bizonyul hatályosnak s a próbára bocsátás, vala­mint az intézeti nevelés tartamát csak a teljeskorúság (21 év) elérése korlátozza. Minthogy a bíró intézkedése nem büntetés, a bűnügjd nyil­vántartásba nem kerül, ellene fellebbezésnek nincs helye és semmisségi panaszszal csak a kir. ügyész, a törvényes képviselő vagy a patronázsegy­let elnöke támadhatja meg a hatáskör vagy az illetékesség túllépése miatt. A tervezet második címe (50—58 § .) azokat a kivételes rendelkezése­ket foglalja magában, amelyek a rendes eljárás alá tartozó fiatalkorúak bűnügyeiben alkalmazást nyernek. A 14—16 éves fiatalkorú vádlottat a fiatalkorúak bírája utalhatja a rendes eljárásra, a 16 —18 évesek feltétlenül oda tartoznak Ebbe a két kategóriába tartozó fiatalkorúakra vonatkozólag a vizsgálatot azoknál a törvényszékeknél, ametyeknél több vizsgálóbiró műkö­dik, egy külön megbízott vizsgálóbíró végzi, aki nemcsak a bűntett tárgyi körülményeire, hanem a vádlott személyi viszonyaira vonatkozólag is egybe­gyűjti az adatokat. Ugyancsak specializálja a tervezet az ezen ügyekben el­járó tanácsot is, amely tárgyalásait, ha a 18 évnél fiatalabb vádlott ügye felnőtt vádlottnak ügyével nem kapcsolatos, épúgy a nyilvánosság kizárá­sával tartja, mint a fiatalkornak bírája. Ha a tanács a vádlottat, aki 16-ik évét méj; be nem töltötte, felmenti, az iratokat a fiatalkorúak bírájához teszi át, hogy ez a hatáskörébe tartozó nevelő intézkedéseket alkalmazhassa?. Ha pedig a bíróság a 18 évnél fiatalabb vádlott ellen fegyház (reclusionc) vagy fogházbüntetést (detenzione) alkalmaz, ezeket a büntetéseket is a fiatalkorúak speciális büntető telepein kell végrehajtani. Ugyanitt vagy a község által létesített őrizeti helyeken hajtandó végre az elzárásbüntetés (arresto) is. Ekként a fiatalkorúak sem a vizsgálati fogság sem a büntetés végrehajtásá­ban nem kerülhetnek érintkezésbe a felnőtt elítéltekkel. Gondoskodás történt a tervezetben (60. §.), hogy a büntetést végrehajtó hatóságok a fiatalkorúak neveit és a szükséges adatokat utóbbiak kiszabadulása előtt kö/.öljék a hely­beli patronázsegyesülefctel. Ha a 14—18 éves fiatalkorát a bíróság pénzbünte­tésre ítéli, ez szabadságvesztésbüntetósre nem változtatható át, fizetésképtelen­ség esetében nemcsak az állam vagy a község részére teljesítendő közmun­kával, hanem más a bíróság által meghatározott munka teljesítésével is le­róható. A tervezet Hí. címe a fiatalkorú sérelmére elkövetett bűntettek sorát egészíti ki. így új deliktumként bünteti a fiatalkorú reábirását, hogy a bíró által ellene alkalmazott intézkedés alól meneküljön, bünteti azt, aki a fiatal­korút elrejti vagy megakadályozza abban, hogy visszatérjen ahhoz, akinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom