Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-419
419. szám. 165 Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szabvány szerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi a célra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár, illetőleg belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de a szükséghez képest termőfölddel boritandók. ni Felépítmény. A pálya 1.435 nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból a gyártandók, folyópályán és az átmenő állomási vágányokban folyóméterenként 30 kilogrammnál, az egyéb vágányokban pedig folyóméterenként 23*6 kilogrammnál könynyebbek nem lehetnek és függő sinkötós alkalmazásával oly'sürün rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6.000 kilogram keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A budafok—törökbálinti helyi érdekű vasútvonalon csak a 30 kilogrammos sínrendszernek megfelelő váltók és keresztezések használhatók, a központi áramfejlesztő és forgalmi telepek vágányzataiban azonban a 23-6 kilogrammos sínrendszernek megfelelő váltók és keresztezések is alkalmazhatók. A vágányok eg}^mástól való távolsága középtől — kézépig mérve — a nyilt vonalon 4.4 méternél, az állomásokon pedig 4*5 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes társaság köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított V a °/o-át és azonkívül két teljes váltót . és keresztezést két egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoporttal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani ; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czólokra — ideértve a pálya és tartozókainak bekavicsolását illetőleg behomokolását is, — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfa csoportokat, csavarokat és sínszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a sineket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonalkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és amennyiben azok az építés ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigoruari megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sórüietleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a középitkezési munkákra és azokkal kapcsolatos szállításokra vonatkozó felvételek XVI. fejezetében foglalt megállapítások irányadók.
