Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-418
418. szám. 119 átalakulása folytán a honvédelmi szempontok léptek előtérbe s ezek mérlegelése alapján ismét az ogulin—knini vasútvonal megópitése vált első sorban és sürgősen szükségessé. E vasút megépítésének biztosítására a kormány 1905-ben azt a megoldást választotta, hogy a vasút helyi érdekű vasúiként épüljön. Ez az állás • foglalás kétségtelenül arra a feltevésre támaszkodott, hogy az állam megterhelése ily módon csekélyebb lesz, mint állami vasút építése esetében. A vasútnak helyi érdekű vasúti alapon való megópitósóre akkoriban két tervezet, illetve ajánlat állott rendelkezésre, nevezetesen a »Magyar helyi érdekű vasutak rész vény társaság«-ó és az »Első délnyugati határőr vidéki helyi érdekű vasút részvénytársaság«»é. Miután azonban az Ogulin tói egészen Kninig, illetve a dalmát határig vezetendő egész vonalról még az egyik társaságnak sem volt kész tervezete, s miután az első helyen említett részvénytársaság az ogulin—knini vasúti összeköttetés megvalósítására oly vonalvezetést ajánlott, a mely nagyrészt Bosznia területét vette volna igénybe, a mely megoldás egyfelől államjogi s díjszabási bonyodalmak felidézésével járhatott volna, másfelől a hadászati érdekeket sem elégítette volna ki ; miután végül a második helyen emiitett részvénytársaság ajánlatában nem látszott megfelelő garantia e nagyszabású vasutf er vezet pénzügyi megoldására, az akkori kormány a tárgyalást a »Magyar Agrár- és Járadékbank« részvénytársasággal és az ezzel szövetségben álló bécsi Unionbankkal tette folyamatba. E tárgyalások során 1906. évi április hó 6-án oly jegyzőkönyvi megállapodások jöttek létre, a melyek az ogulin—knini helyi érdekű vasút tervezésének és megépítésének biztosítására alkalmasaknak látszottak. E megállapodások miután időközben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ós a Magyar helyi érdekű vasutak részvénytársaság a szóban levő vasúti összeköttetés megvalósítására a fentnevezett bankokkal érdekközösségbe léptek, 1906. évi augusztus hó 30 án újból jegyzőkönyvbe foglaltattak. E jegyzőkönyv lényegesebb pontjai a következők: »A vasút a magyar királyi államvasutakból Ogulin állomásnál vagy annak közelében valamely más alkalmas pontnál kiágazólag Ljubicán, Ottocácon. Gracacon át Knin irányában az ország határáig vezető fővonalból ós Ljubicánál vagy más alkalmas pontnál elágazva Zavalján át Bihacig vezető szárnyvonalból álland«. »A vasút tervei 1906. évi augusztus hó 18-ától — mint az előmunkálati engedély kiadása napjától — számított legfeljebb két éven belül elkészítendők, s azok alapján a közigazgatási bejárás elrendelése kérelmezendő*. »A közigazgatási bejárás eredményének a kereskedelemügyi magyar királyi minister által történt elbírálása után és a tőle vett utasítások szerint a részletes költségvetés, legkésőbb további fél év alatt elkészítendő s az enge délyezési tár y4ás czéljaira előterjesztendő . »A helyi érdekű vasút építési ós üzletberendezósi feltételeit, valamint a tényleges épitési és üzletberendezósi tőkét az állandó vasutengedélyezósi bizottság javaslata alapján a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja a tervezők meghallgatása és az e részben fennálló szabványos határozmányok lehető figyelembe vételével megállapítani; megjegyezvén, hogy az előzetes tárgyalásoknál tájékozásul amúgy is csak hozzávetőleges alapul vett 62.500.000 korona épitési és üzletberendezési tőke, az engedélyezési tárgyalás e részbeni megállapításaihoz képest esetleg leszállitható vagy felemelhető leend«.
