Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-418
120 418. szám. »A tervező pénzintézetek részére biztosíttatik, hogy a helyi érdekű vasút engedélyezési feltételeinek megállapításától, illetve az engedélyezési biztositék letételére való felhivás keltétől számított 5, szóval öt éven belül más vállalkozóknak a megjelölt vasúthálózatra, vagy azzal azonos megítélés alá tartozó vállalatra engedély kiadatni, sem pedig maga az állam ily vasutat vagy vállalatot létesíteni nem fog.« Ezen előjog daczára azonban csak azon feltétel alatt kötelezték magukat a pénzintézetek a vasút megépítésére, ha a tényleges építési és üzletberendezési tőke nagysága tekintetében a kormány ós a pénzintézetek közt teljes megegyezés jön létre. Vagyis a jegyzőkönyv szerint a pénzintézeteket feltétlen előjog illette meg, építési kötelezettségük hatályba léptének kezdete azonban attól az időponttól tétetett függővé, a midőn a tőkemegállapitást elfogadhatónak találják. Ily körülmények közt nem bírt ertekkel az a további kikötés, a mely szerint »az esetre, ha à tervezők az említett öt óv alatt a vasút létesítését nem biztosítanák, jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek, a tervezők összes műszaki műveleteit más vállalat által való létesítés vagy állami épités esetére és pedig minden megtérítés nélkül felhasználni.« A jegyzőkönyv kimondotta továbbá, hogy az állam biz\oútani fogja a tényleges tökének törzsrészvények kibocsátása utján beszerzendő 35°/o-át.« »A helyi érdekű vasúthálózat üzletét a magyar kir. államvasutak az összes személyforgalomból és a helyi árúforgalomból eredő bevételek feles megosztása mellett fogják kezelni, mig az átmeneti árúforgalmakból származó bevételek a magyar királyi államvasutakat illetik meg.« »Az átmeneti árúforgalomból eredő bevételek fejében a magyar királyi államvasutak a helyi érdekű vasútnak évi átalányösszeget fognak fizetni és pedig a vasút közforgalomba helyezésének időpontjától számitandó 60 év tartamára oly évi átalányösszeget, mely a tényleges tőke 65°/o-ának 80°/o-os árfolyamon számított névértékű elsőbbségi részvények 3°/o-os osztalékának felel meg.« »A 60 év letelte után pedig a helyi érdekű vasútnak az engedélyidő hátralevő tartamára vagyis továhbi 30 évre oly évi átalányösszeg biztosíttatott, mely a tényleges forgalmi helyzet ós bevételi eredmények alapján a kereskedelmi minister által megállapittatni fog.« E megállapodások a tervező pénzintézetekre a jegyzőkönyv aláírásával azonnal, a magyar államra pedig akkor válnak kötelezőkké, ha az illetékes tényezők hozzájárulása alapján a jegyzőkönyvet a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyja. Ezt a jegyzőkönyvet 1907. évi január hó 18-án az akkori kereskedelemügyi minister jóvá is hagyta. A jegyzőkönyvi megállapodásoknak a fentiekben történt ismertetése kapcsán megemlitendőnek tartom azt is, hogy az előmunkálati engedélynek kiadásáról szóló rendeletben, a fennálló jogszokástól eltérően, nem történt rendelkezés arra nézve, hogy a kormány a megfelelő kárpótlás ellenében a vasút terveit állami építkezés esetére lefoglalhatja. Ezen rendelkezés elmaradása összhangban áll ugyan a jegyzőkönyvi megállapodásokban állami épités esetére is biztosított 5 éves előjoggal, azonban a kormánynak alább vázolt kényszerhelyzetét még súlyosbította, mert tervek hiányában az az ut sem volt nyitva a kormány előtt, hogy a vasút gyors megópitóse iránt a bankcsoport részére biztosított 5 éves előjog figyelmen kivül hagyásával járó következményekről függetlenül, illetve azokat számba nem véve, késedelem nélkül intézkedjék.
