Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.
Irományszámok - 1910-380
380. szám. 533 Pozsony városának múltja, szerepe hazánk történelmében érzelmi szempontokból is kijelölik e várost egyetem székhelyévé; hisz Pozsony volt Magyarország koronázó városa és az országgyűlés székhelye. Egyetemi traditiói is vannak e városnak: I. Mátyás és ifjabb Vitéz János több mint 400 évvel ezelőtt ott állították fel az »Academia Istropolitana»-t, amelyen oly tudósok működtek — csak Johannes Müller Regiomontanust említem, — kiknek hire egész Európára elterjedt. De Pozsony mint modern város, lakosságának műveltségénél fogva, valóban városi jellege s az utóbbi évtizedekben egyre fokozódó gazdasági, ipari életének fellendülése miatt is a legméltóbb szókhely egyetem befogadására. Gyönyörű környezete, parkjai fölötte alkalmassá teszik, hogy ott internátusokat létesíthessünk. Pozsony város földrajzi fekvése pedig olyan, hogy egész Nyugat-Magyarország természetes középpontját alkotja. Biztosan remélhető, hogy a Dunántúl és Észak-Magyarország ifjúságát, de még a most ausztriai egyetemekre járó hallgatókat is magához fogja vonzani. Pozsony mellett ós Pozsony ellen sokszor felhozták e város közelségét Bécshez. Már Trefort Ágoston is kifejezte abbeli nézetét, hogy e közelség a pozsonyi egyetemnek csak előnyére válhatik, mert ha nem diadalmaskodik is a pozsonyi egyetem a bécsi fölött, mégis oly versenyre fog ösztökéltetni, a mely a pozsonyi egyetemnek csak előnyére válhatik. Berzeviczy Albert is előnyösnek tartja Bécs közelségét. Mások Bécs közelségét veszélyesnek ítélték, s-attól tartanak, hogy a pozsonyi egyetem önálló magyar szellemű fejlődése e közelség miatt szenvedhet. En ez utóbbi aggodalmakban nem osztozhatóm. Magyarország nem zeti culturája ma sokkal szilárdabb s maga Pozsony városa sokkal magyarabb, semhogy nekünk Bécs közelségétől tartanunk kellene. Az egész kérdést abban a szellemben Ítélem meg. mint a hogy azt Pasteur hires mondásával jellemezte: »A tudomány nemzetközi, a tudósok azok, a kik hazafias irányban működnek«. Ha van mit tanulnunk a nyugati culturától, s igy a bécsi közeli egyetemtől is, csak hadd szívják azt magukba a pozsonyi egyetem tanárai és értékesítsék nemzeti irányban, hazai műveltségünk érdekében. De bizonyos az is, hogy az egyetemnek Pozsonyban való felállítása csak erősítheti a magyarság positióját az északnyugaton. Különösen azért remélek sokat e tekintetben a pozsonyi egyetemtől, mert bizom benne, hogy ez egyetem a University Extension, az egyetemi szabad oktatásnak kiterjesztése útján hatását ki fogja terjeszteni mindazon városokra, a melyek Pozsonyt oly nagy számban körülveszik. Pozsonyból s a környező városokból, egyetemi befolyás alatt kell megindulnia annak a munkának, amelytől remélhetjük, hogy a nemzetiségeket a magasabb műveltség segítségével hozzuk közelebb a magyar eszmékhez. Bár a városok hozzájárulásának mértékét nem tekinthetem döntő körülménynek annál a kérdésnél, hogy hol állítsunk fel egyetemet, mégis fel akarom említeni, hogy Pozsony városa is jelentékeny összeget ajánlott fel az új egyetem czóljaira ós hogy a pozsonyi egyetem számára tekintélyes alapítványok is állanak rendelkezésre. A legalkalmasabb milieu, ós az annyira sürgős orvostudományi kar felállítására legkedvezőbb feltételek voltak tehát azok a mozzanatok, a melyek engem arra indítottak, hogy az új egyetemek székhelyének megválasztása kórdósében elsősorban Pozsony mellett foglaljak állást. Közelfekvő gondolat, hogy a másik egyetemet oly vidéken lótesitsük, a melynek lakossága tiszta magyar és hogy különösen az Alföldre gondoljunk, a mely nemzeti létünkre oly fontos. A választásnak tehát kétségkívül Debreczen ós Szeged
