Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.
Irományszámok - 1910-380
534 380. szám. között kell történnie. Mindkét város egyaránt büszkesége az országnak, s mindkét város az egyetem iránti lelkesedésnek messzemenő, nagy anyagi áldozatok felajánlásával adott kifejezést. Ha ezidőszerint Debreczen mellett foglalok állást, ez azért történik, mert a debreczeni református főiskola évszázados, fényes múltja, Debreczen városának közművelődési hagyományai annak elismerésére kényszerítenek, hogy az Alföld városai közül Debreczen formálhat jogot elsősorban egyetemre. Bizonyos az is, hogy a debreczeni egyetemnek nemcsak az a feladat tog jutni, hogy äz Alföldnek és a magyarságnak legyen művelődési középpontja, hanem az is, hogy hatását kitérjeszsze , északra és észak-keletre, és biztosítsa ott a magyar tudományosság és szellemi élet térfoglalását. Szeged jogos aspirátióit a nem túlmessze jövőben talán más főiskolai szervezettel fogja kielégíthetni. Nézetem szerint az Alföld délvidékének oly berendezések felelnének meg legjobban, a melyek gazdasági, kereskedelmi és technikai téren nyújtanak alkalmat a felsőbb képzésre. Az uj egyetemek csak fokozatos fejlesztés alapján állíthatók fel. Szem előtt tartandó, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök korlátoltak. Ezért annak kiválasztásában, hogy mit szervezünk előbb és mit később a legnagyobb óvatossággal és tárgyilagos birálgatás alapján kell eljárnunk. Mindkét egyetem számára a fejlesztés programmját, — legalább is az első tiz esztendőre, 1912 —1921-re kell megállapítanunk, a mely időszakra nézve a törvényjavaslat 3. §-a a beruházási és rendes költségek iránt határozottan intézkedik. A mint ezt már fentebb érintettem, Pozsonyban kell okvetlenül az annyira szükséges új orvostudományi kart felállítani. Ennek felállítása maga után vonja szükségképen a mathematikai és természettudományi karnak szervezését. E két fakultáshoz harmadiknak a pozsonyi kir. jogakadémia helyébe állítandó jog- és államtudományi kart tervezem. Egyéb fakultásokat a közel jövőben Pozsonyban nem vélek megalkothatni. Debreczenben viszont az 1912—192l-es időszakban a református hittudományi, a jog- és államtudományi, a bölcsészet-, nyelv-, történettudományi, a mathematikai és természettudományi, összesen tehát négy kar felállítását tervezem. A két új egyetem székhelyének kijelölése és fejlesztési programmjának vázlása után, ki kell jelentenem, hogy Összes egyetemi terveztetéseimnél az az irányító eszme vezetett, hogy csakis állami egyetemek felállítására szabad törekednünk. A nélkül, hogy azt a bonyodalmas jogi kérdést elemezném, a mely a felekezeteknek u. n. egyetemállitasi jogával kapcsolatos, ki kell jelentenem, hogy felekezeti egyetemek létesítését időszerűnek nem tartom. Minden egyéb érvet mellőzve, csak azon ragy feladatokra utalok, a melyek a felekezetekre az alsóbb fokú iskolaügy terén nehezednek. E feladatoknak a felekezetek ma is csak nagyfokú állami támogatással tudnak megfelelni, ugy hogy helytelen volna, ha erejüket messze meghaladó vállalkozásokba — mint a minő egyetemek felállítása és fentartása— bocsátkoznának. Érintenem kell továbbá, azt a másik problémát is, a mely már sok ellentmondó vélemény nyilvánítására adott alkalmat: a szakiskola és az egyetem fogalmának szembeállítását. Az a kívánság, hogy az egyetemi hallgatók necsak szakképzésben részesüljenek, hogy belőlük necsak »mesteremberek« neveltessenek, helyes, mert az egyetemi képzés jellege éppen ennek tudományos színvonalában rejlik és abban, hogy az egyetemi oktatás mindig az egész emberi tudást, vagy legalább is a szakiskolai képzettségnél sokkal szélesebb körű tudást tart szem előtt. De ez az irány-