Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.

Irományszámok - 1910-307

202 307. szám. során a községbeli ingatlanokra vonatkozó tulajdoni viszonyok a helyszinén épúgy általános bírói tárgyalás alá kerülnek, mint a betétszerkesztés esetében, amely kedvező alkalom tehát épúgy felhasználandó a tényleges birtokállapotnak a telekkönyvezett tulajdoni állással összhangba hozatalára. Sőt erre a kivételes könnyítésre ott, ahol a telekjegyzőkönyvek átalakítása az általános helyesbítés nélkül foganatosítandó, vagy ahol a betétek szerkesztése és forgalombaadása után történik a telekkönyv átalakítása, voltaképen még nagyobb szükség van, mint a telekkönyvi betótszerkesztésnól és általános telekkönyvhelyesbítésnél. Mert úgy a telekjegyzőkönyveknek az általános és helyesbítés nélkül történő átalakításánál mint általában a betétek szerkesztése után bekövetkező telekkönyvi átalakításnál a tényleges birtokra alapított az a kivételes perenkivüli tulaj donjogbejegyzési eljárás, amelyet az 1886 : XXIX. t.-c. 15 —18. §-ai és a kapcsolatos szabályok előírnak, nem nyer alkalmazást ós így a telekkönyvnek perúton való rendezése még sűrűbben szükséges. A harmadik bekezdés a pervitel megkönnyítésének mértékére nézve két esetet különböztet meg. Az első eset az, amidőn bíró jár el a helyszínén és az a telekkönyvi hatóság, amely a helyszíni eljárást kiküldött bizottsága útján teljesíti, járásbíróság és pedig épen az a járásbíróság, amely mint sommás bíróság a per eldöntésére illetékes. Itt a könnyítés tovább terjed, mert a kiküldött bíró mint az illetékes járásbíróság bírói tagja a pert a helyszinén érdemben el is intézi. A másik eset az, amidőn a kiküldő telekkönyvi hatóság törvényszék, vagy járásbíróság ugyan, de nem az, amely a per eldöntésére illetékes (midőn t. i. a kiküldő járásbíróság telekkönyvi hatósága más járásbíróság területére is kiterjed), avagy a kiküldő telekkönyvi hatóság a perre illetékes járásbíróság ugyan, de a kiküldött nem bíró, hanem önálló működési körrel felruházott jegyző. Itt a könnyítés csak az, hogy a kiküldött fel- vagy átveszi a keresetet és nyomban átteszi az illetékes járásbírósághoz. Ez ugyan a telekkönyv kívánatos rendezésének irányában sokkal kisebb lépés, mint amekkorát a per érdemleges elintézésének a kiküldött hatáskörébe utalása képvisel, de mivel a kereset szakszerű felvételét és a per megindítását ez is előmozdítja, a telekkönyv rendezése tekintetéből határozottan előnyösnek mutatkozik. A 33. §. célja az, hogy a peressé vált tulajdonjogra nézve addig is, amíg a per eldől, a telekkönyv tartalmának olyan megváltoztatását, amely a tényleges birtokosnak hátrányára lenne, kizárja. E célt ott, ahol a tényleges birtokos még nem tulajdonos ós a telekkönyvi bejegyzés a tulajdonszerzést fogja közvetíteni, a zárlat elrendelésének megkönnyítésével biztosítja a §. első bekezdése. Két könnyítést nyújt e részben : 1. a kérelem fel- s átvételét a helyszínén működő kiküldött hatáskörébe utalja ; 2. az igénynek különben szükséges közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal való kimutatását, valamint a veszély valószínűségének a kimutatását is elengedi. E kimutatások elengedése indokolt; mert mi sem mutathatja ki erősebben a tényleges birtokosnak a tulajdonjog szolgáltatására irányuló személyes igényét, mint az, hogy ő tényleg birtokba lépett ós birtokban van; a veszély valószínűsége meg pusztán abból következik, hogy nem ő, hanem ellenfele van a telekkönyvben tulajdonosként bejegyezve, midőn a tényleges birtokos igényének érvényesítését is veszélyezteti, hogy