Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.
Irományszámok - 1910-307
196 307. szám. hat hónapon belül. E rendelkezés alapján a törvényszéki bíró járásbírósághoz, a járásbíró törvényszékhez is áthelyezhető lesz; de nem lehet áthelyezni pl. ítélőtáblai bírót törvényszéki elnöki vagy ítélőtáblai bíró címmel ós jelleggel felruházott állásra, mert ezek nem megfelelő bírói állások. A 10. §. a nyugdíjtörvénnyel összhangban akként módosítja a bírák kónyszernyugdíjázásáról szóló 1871 : IX. t.-cikknek a rendelkezését, hogy a fegyelmi bíróság a bírót hivatalból akkor is nyugdíjazhatja, ha testi vagy lelki fogyatkozás miatt hivatalos kötelességének teljesítésére, ha nem is véglegesen, de tartósan képtelenné válik. Többször megtörténik, hogy a bíró pl. súlyos idegbetegsóge miatt éveken át képtelen szolgálatot teljesíteni anélkül, hogy végleges szolgálatképtelenségót meg lehetne állapítani, mert a szakért ők az ő gyógyulásának lehetőségét kizártnak nem tartják. Az ilyen bíró munkaerejét, mivel állása nem üresedett meg, más bíró kinevezésével nem lehet pótolni, hosszú ideig tartó betegsége tehát a bíróságnak a működését hátrányosan befolyásolja. A H- §• a kir. kúriai bíró címmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnökök számát tízről tizenötre emeli fel. A törvényszéki elnökök állásának nagy jelentősége szükségessé teszi a magasabb fizetési osztályba sorozott törvényszéki elnökök számának ezt a csekély felemelését. Az elnöki állással járó nagy felelősség, a bírói és a felügyeleti tennivalókban szükséges egyforma jártasság és az állásnak egyéb terhei okozzák, hogy mindig nehezebbé válik a törvényszékek élére megfelelő elnököt találni ; az erre hivatottak gyakran szívesebben állalkoznak az ugyanolyan javadalmazási! ítélőtáblai bírói állásra, ahol terhes felügyeleti munka nélkül tisztán bírói hivatásuknak éli étnek. A jó igazságügyi igazgatás szempontjából nagy szükség van tehát a javasolt emelésre, amely ;i.z államkincstárt alig terheli meg számbavehető mértékben ; az öt törvényszéki elnöki állásnak kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnöki állásra való átrendszeresítésóvel felmerülő költségtöbblet ugyanis kitenne: a fizetéseknél (8.000 K helyett 10.000 K) 5 X 2.000 K = 10.000 K-t, a lakpénzeknél (5-nek 1.800 K helyett 2.250 K) 5 X 450 K = 2.250 K-t. összesen 12.250 K-t évenként. A 12. §. az igazságügyi igazgatásnak szintén régóta érzett szükségletét elégíti ki. Az 1891 : XVII. t.-c. 34. §-a úgy rendelkezik, hogy amely járásbíróságnál több járásbíró van alkalmazva, a felügyelet és a vezetés a rangidősbet illeti. A helyi előléptetésnek mai rendszere mellett gyakran megtörténik, hogy olyan járásbíró lesz rangidősb, aki a vezetésre és a felügyeletre egyáltalán alkalmatlan ; a vezetéshez különös képesség, rátermettség kell ; a legjobb bíró lehet nagyon gyenge vezető, aki maga is szívesebben végezné a képességének jobban megfelelő kizárólagos bírói munkát. A mai körülmények között többször csak az illető járásbíróságnál levő legidősebb bírónál idősebb bírónak más bíróságtói áthelyezésével lehet a megfelelő vezetést biztosítani. Ezen a nehézségen kíván a javaslat azzal segíteni, hogy a király a járásbíróság felügyeletét és vezetését a rangidősb -járásbíróval ugyanabban a fizetési osztályban levő más járásbíróra bízhassa. A 13. §. a Kúria tanácstagjainak számát polgári ügyekben hétről ötre szállítja le és ezzel előlegezi a polgári perrendtartás 55. §-ának ugyanezt a rendelkezését. Nem akarom ehelyütt ismételni azokat az indokokat, amelyek a törvényhozást a tanácstagok létszámának leszállítására vezették, de ki kell emelnem, hogy ennek a rendelkezésnek a legrövidebb idő alatt életbeléptetése mellőzhetetlenül szükséges. A kir. Kúriát az utóbbi időben a választási bíráskodás, több bíró állandó betegeskedése és más körülmények összehatása
