Főrendiházi irományok, 1910. V. kötet • 155-206. sz.

Irományszámok - 1910-199

199. szám. 213 Az Osztrák-Magyar Bank dualisztikus szervezete, mig államiságunkat kellő kifejezésre juttatja, addig annak európai jelentőségű egységes nagy jegjdnbocsátó intézeti jellegét megóvja, a minek révén a további természetes fejlemények során részesévé teend bennünket a világ pénzforgalmára való megfelelő befolyás minden alaposan várható előnyének. A bank alapszabályain eszközlendő javasolt módosítások — a kötelező készfizetésekre vonatkozók kivételével — nem szervezetiek, hanem a gazda­sági élet ujabban felmerült követelményeihez való alkalmazkodást jelentik. Az a tapasztalat, mely szerint a közönség nem Magyarországon, sem Ausztriában nem tudott eddig az érczpénzforgalommal megbarátkozni, szük­ségessé tette, hogy a kisebb összegű, 20 és 10 koronára szóló bankjegyek forgalma nemcsak, minÇ eddig ideiglenesen, hanem a kötelező készfizetések felvétele után is, véglegesen szabátyoztassék. E végből a bank alapszabályai oda módosíttatnak, hogy a húsz koronás bankjegyek nemcsak a készfizetések felvételéig, hanem azontúl is kibocsáthatók lesznek, a 10 koronás bank­jegyekre nézve pedig kimondatik azok kibocsátásának kötelessége, de a két állam pénzügyministereinek tartatik fenn, hogy a kisebb bankjegyek mennyi­ségét egyetértve szabályozhassák ; az ilyen bankjegyek külön érez fedezetének kikötése pedig elesik. A banknak eddig csak ideiglenesen, a kötelező készfizetések felvételéig volt megengedve, hogy külföldre szóló érczváltókat 60 millió korona erejéig érezfedezetóbe beszámíthasson. Ez most a bankot a mondott összegig minden megszorítás nélkül megilletendi, a mi eddigi sikeres külföldi váltópolitikájá­nak folytatását továbbra is meg fogja könnyíteni. A jelzett sikerek abban állanak, hogy a bank a külföldi érczváltókat, az aranyfizetóseket külföldön teljesíteni kénytelen forgalom rendelkezésére bocsátván, a készfizetéseket minden kötelezettség nélkül is megkezdhette, és pedig a nélkül, hogy az érczkészlet védelmére kamatlábát minduntalan emelni lett volna kénytelen, mivel igy a koronaórték paritását a javaslathoz mellékelt statisztikai adatok tanúsága szerint csaknem teljesen képes volt fentartuni. A jegybank-technika terén vívmányt képező ez az eredmény oly jelentékeny, hogy azt nemcsak a gyakorlat, de a tudomány emberei is a legnagyobb, sőt egyes helyeken czél­zatosan túlzott elismerésben részesítették, a miből a gyakorlatban káros következtetéseket vontak le. A külföldi váltókkal folytatott üzlet eddig sem volt ismeretlen, de azt oly tökélyre sehol sem vitték, mint az Osztrák­Magyar Bank körében. Hasznos volta kétségtelen lévén, a javaslat annak jelentékeny előnyeit, ha azok a kötelező készfizetésekből szervesen folyókkal általában nem is érnek fel, intézményesen biztosítani akarja és azt kívánja, hogy a bank a kiváltság elvesztésének terhe alatt minden rendel­kezésére álló eszközzel, jegyeinek a külföldi váltók árfolyamában kifejezésre jutó értókét a koronaérték törvényes pénzlába paritásának megfelelőleg állan­dóan biztosítsa. Egy további módosítás az adómentes bank jegy mennyiségnek 400 millió koronáról 600 millióra való emelése Ennek megokolását az képezi, hogy a forgalomnak ma sokkal nagyobb szüksége van bankjegyekre, mint volt akkor, midőn a mai jegykontingens megállapittatott. Az ebből folyó adó veszteségórt a két állam a bank tiszta üzleti nyere­ségében való nagyobb részesülés, továbbá a kisebb bankjegyek általuk nyújtott fél milliónyi kibocsátási költségeinek elesése utján nyer bizonyos kárpótlást. A tiszta nyereségből 7°/o-on alul az eddigi részesedés megmarad, 7°A>-on felül azonban az államok ezentúl nem kétharmad, hanem háromnegyedrészt fognak

Next

/
Oldalképek
Tartalom