Főrendiházi irományok, 1910. III. kötet • 85-98. sz.

Irományszámok - 1910-85

85. szám. 101 Tizenötödik fejezet. Bírói határozatok. 387. §. Ha a per érdeme végeldöntésre alkalmas, a bíróság végítélettel határoz. Végítéletet (elkülönített végítéletet) hoz a bíróság akkor is, ha egy eljárásba egyesített több per közül csupán egy is alkalmas a végeldöntósre és a többi perre nézve el kell halasztani a tárgyalást. Ha azonban az egy eljárásba egyesített keresetek egymással összefüggenek, vagy ha az egyik kereset a másik ellenében védelemként érvényesíthető, a bíróság az elkülönített végítélet hozatalát mellőzheti. 388. §. Ha több követelés közül, amelyek egy keresetlevélben vannak érvényesítve, csupán egy is alkalmas a vógeldöntésre, továbbá ha a kereseti követelésnek — ideértve a bíróság rendeletéből egy eljárásba egyesített keresetet is — csupán egy része alkalmas a végeldöntésre: a bíróság részítéletet hozhat. 389. §. Ha az alperes beszámítási kifogáskép oly ellenkövetelést érvényesít, amely a kereseti követeléssel összefüggésben nincs ós ha az ellenkövetelés eldöntése a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, a bíróság a felperes kérelmére a kereseti követelés felől részítóletet hozhat. Ebben az esetben a beszámítás kérdésében a tárgyalást folytatja és eredményéhez képest a részítóletet fent tartja, korlátozza vagy hatályon kivül helyezi. Az alperes a részlteiét teljesítéséből vagy végrehajtásából származott kárának megtérítését a folyamatban levő perben még a fellebbezési bíróság előtt is kérheti. 390. •§. Ha az alperes a kereseti követelést egészben vagy részben elismeri, úgyszintén ha a felperes követeléséről egészben vagy részben lemond, a bíróság az ellenfél kérelmére az elismerés vagy a lemondás értelmében végítéletet vagy részítéletet köteles hozni. 391. §• A bíi'óság a követelés alapja és mennyisége szerint elkülöníthető vitáknál a

z alap fennállását közbenszóló ítélettel előzetesen megállapíthatja. A köve-