Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-76
30(5 76. szám. Az emiitett államrasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek esak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéshez használt anyagok és kútvizek a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóság kívánságára szilárdsági szempontból, avagy vegyileg — az engedélyes terhére meg vizsgálandók. II. Alépítmény. A vasnt alépitménye egy vágányra készítendő. — A legnagyobb emelkedés, illetve esés 8°/oo (nyolcz °/oo)-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 (háromszáz) méternél kisebb sugárral nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetbe n a keresk. minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztan i, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költsógelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntet e tt, illetőleg megállapított irány és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos korona szélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4*0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2*5 m. magasságig 1 1 J2 vagy l l /á lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l l /a lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtok csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben, fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenék eséssel tervezendők ós készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek ós vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozókai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghoss zabbitásának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt no képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy a/, által a pályának hóval, vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy tukoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek — olyképen azonban, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek.