Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-68
100 68. szám. szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek — és pedig kőből vagy téglából — a pályaszinig számított legalább 0 60 m. magas felültöltéssel állitandók elő ; azonban ilynemű műtárgyak helyett — ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú víz levezetésére szolgálnak — bezárólag 1.0 m. nyilasig betoncsőátereszek is lesznek építhetők, melyek a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti betoncsőátereszek felültöltésének a magassága — szintén a pályaszinig számítva — kisebb nem lehet, mint 1 (egy) méter. A betoncsőáteresz tők készítéséhez, mint kötőanyagot, csakis portlandczementet szabad használni. A nyílt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai kő- vagy téglafalazatból, hordszerkezetei pedig bezárólag 1-5 m. nyílásig tölgyfából ós ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Az utak, utczák és terek mentén már meglevő és a vasút által netán igénybeveendő műtárgyak a szükséghez képest meghosszabbitandók, átalakitandók, esetleg pedig egészen újból készítendők. A Ferencz József dunahid igénybevételét illetőleg az 1899. évi augusztus hó 24-ón megtartott közigazgatási bejárásról fölvett jegyzőkönyvben foglalt megállapítások, valamint az engedélyes és a hidtulajdonos között megkötendő hidhasználati szerződés és az ezen ügyre vonatkozólag a kereskedelemügyi minister által kiadandó rendeletek határozmányai lesznek mérvadók. A csapadék és szennyvíz levezetéséről — a mennyiben annak lefolyása a vasút által megzavartatnók — az utakon, utczákon és tereken áthaladó vonalrészek mentén nyilt vagy zárt csatornák segélyével, vagy a helyi viszonyoknak megfelelő más alkalmas módon tartozik az engedélyes gondoskodni. Tartozik továbbá az esetleg fennálló csatornákat, viz-, légszesz- és egyéb vezetékeket is — a vasút építése következtében netán előállható szükséghez képest megfelelő módon és kiterjedésben áthelyezni, illetve átalakítani, valamint a mindezzel bapcsolatos mellékmunkákat is végrehajtani. A nyilt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei a vasútvonalon használandó legnehezebb járműveknek megterhelt állapotban való legnagyobb keréknyomása és a szabályszerű terhelési séma, illetve igénybevételek alapulvételével számitandók és szerkesztendők ; e mellett azonban közös közúti és vasúti közlekedésre szolgáló műtárgyak számításánál ós szerkesztésénél a közúti közlekedés igényeinek megfelelő legnagyobb, illetve legkedvezőlenebb megterhelés is figyelembe veendő. Oly vonalrószeken, a melyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, a pályatest és a vasúti műtárgyak is elsőrendű vasutaknak megfelelően állitandók elő. Támasató és bélésfalak építéséhez kő- vagy téglaanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest megfelelő számú és nyílású átereszek vagy hidak
