Főrendiházi irományok, 1910. I. kötet • 1-34. sz.

Irományszámok - 1910-19

124 19. szám. béliekkel való egyenlőség van statuálva, a saját nemzetbeliekre nézve meg­állapított könnyebbségek tekintetében is. Az utolsó bekezdésben az újabb szer­ződésekben található azon elv foglaltatik, mely szerint mindkét szerződő fél alattvalói a jogszolgáltatás, valamint az állami és helyhatósági közigazgatás terén mindenféle kötelező hivatalos tevékenység alól x felmentetnek. Csakis a gyámságra vonatkozó kötelezettség elvállalására vonatkozólag van kivétel megállapítva, a mi a külföldön élő honfitársaink érdekét szolgálja, mivel lehetővé teszi, hogy egymás gyámjaivá rendeltessenek ki. Ugyanezen kivétel állapíttatott meg orosz szerződésünkben is. Az új Via. czikk, úgy mint ez egyéb új szerződéseinkben is történt, a választott bíróság intézményét rendszeresiti a szerződéses tarifák magyará­zata és alkalmazása, esetleg a legnagyobb kedvezménynek más szerződések­ből folyó élvezetének magyarázata körül felmerülhető esetekre. A régi szerződés pótczikke, a mely a határszéli forgalomról intézkedik, csak egy csekély jelentőségű, formai jellegű változtatást tartalmaz la. alatt, a hol a változott pénzrendszernek megfelelően a krajczár kifejezés a fillér kifejezéssel van helyettesítve. Továbbá 6. alatt az 1 b) alatt foglalt határozatokra (a takarmány, szalma, gabona, határszéli forgalmáról) is kiterjesztetett a szerződő felek mindegyikének azon joga, hogy állategészségrendőrügyi tekintetekből és a vámellenőrzés gyakorlása czéljából szükségeseknek talált intézkedéseket meg­tehesse. A régi szerződés zárójegyzőkönyve, a mely a hús és hústermékek for­galmát szabályozza, teljesen hatályon kivül helyeztetett, miután ezen for­galom ezen alkalommal a pótszerződés megkötése alkalmával kicserélt jegy­zékváltásban lett szabályozva. Az uj zárójegyzőkönyv a következő határozmányokat tartalmazza: A régi szerződós I. czikkéhez, a mely a legnagyobb kedvezményről szól, az egyenes adóztatás kérdésében azon más szerződésekben is foglalt elv mon­datott ki, hogy az egyik szerződő fél alattvalói a másik szerződő fél terü­letein nem részesülhetnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint az ott lakó nem­zetbeliek. Egyidejűleg azonban megállapittatott, hogy a régi szerződós I. czikkében tárgyalt legnagyobb kedvezmény nem vonatkozik azon szerződé­sekre, amelyek az egyik szerződő fél által az egyenes adóztatás kölcsönös szabályozásáról egy harmadik hatalommal köttettek vagy köttetni fognak. Az utóbbi rendelkezés felvételére Ausztriának a Németbirodalomban egyesült némely országgal fennálló szerződéseire való tekintettel volt szükség. A zárójegyzőkönyv egy további határozmányában nyertek kielégítést azon nagyfontosságú érdekek, a melyek a Rumániával való élénk hajóforgal­munk révén fennállanak a tekintetben, hogy a legnagyobb kedvezmény a hajózásra miuden vonatkozásban kiterjedjen. Ezen határozmány a régi szer­ződés I. czikkének a legnagyobb kedvezménynek a hajózásra is kiterjedő általános rendelkezését kiegészíti olykóp, hogy a szerződő felek hajói és azok rakományai minden tekintetben a nemzeti hajózással egyenlő elbánásban részesülnek és hogy egy harmadik hatalomnak bármily tekintetben megadott vagy megadandó kedvezmények minden további nélkül és azonnal a másik szerződő fél javára is esnek. Ugyanez áll a kikötők-, bassinok-, dockok-, révek- és öblökben szedett díjak ós hasonló illetékekre nézve. Az uj zárójegyzőkönyvnek a II. czikkhez felvett határozmányai közül az 1. alatti változatlanul vétetett át a régi zárójegyzőkönyvből; ezen hatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom